Egyben vagy darabokban?
Leghevesebben Budai Gyula, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségének (Magosz) igazgatója. Nem fogadja el, hogy a 904 hektáros területet nem kisebb egységekre bontva értékesítik, hanem egyben. Ezzel szerinte megfosztották a helyi családi gazdálkodókat a földvásárlás lehetőségétől. Budai szerint nagybefektetőket akart helyzetbe hozni az MNV.
- Ezt a gyanúmat alátámasztja több birtokomba került dokumentum is. Ezek szerint a szocialisták holdudvarába tartozó nagyvállalkozó, Leisztinger Tamás érdekeltsége vetett szemet a területre - jelentette ki a Magosz igazgatója. Mint mondta, a 904 hektáros területet jelenleg használó Hungária Barnak Kft. tulajdonosai között megtalálható az Arago Holding Zrt. Ennek a társaságnak pedig egyik tulajdonosa és igazgatósági tagja Leisztinger Tamás.
A földet információi szerint "strómanokon" keresztül vennék meg. Rájuk azért van szükség, jegyezte meg az igazgató, mert gazdasági társaság nem vásárolhat termőföldet, magánszemély pedig legfeljebb csak 300 hektárt.
A Magosz-vezető szerint az MNV törvénytelenül járt el, mert 250 millió forint értéket meghaladó állami földterület eladásakor a Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanácsnak kellett volna döntenie.
Az MNV visszautasítja a vádakat. A szervezet közleményében az áll, hogy az eladásról az előírtak szerint a nemzeti vagyontanács döntött. Az október hatodiki határidőig hatan pályáztak a földre. Az MNV azért nem kisebb darabokban kínálta eladásra a földet, mert arra törekedett, hogy minél kevésbé változzon a jelenlegi művelési egység.
A földet az ötvenes évektől a Baki Állami Gazdaság művelte, majd a kilencvenes években az utódcégei használták a területet. 2006 óta a Hungária Barnak Kft. műveli a földet, a munkákhoz pedig egyik tulajdonosa, a Zalatárnok-Tófej Kft. biztosítja az eszköz- és gépparkot. A cégektől kapott tájékoztatás szerint húsz embernek adnak munkát, emellett ötven környékbeli családi gazdálkodóval dolgoznak együtt, terményeiket tárolják, szárítják, sok esetben pedig - a magasabb ár érdekében - egyben értékesítik.
Megkerestük Tolvaj-Gergő Győzőt, a Hungária Barnak Kft. és a Zalatárnok-Tófej Kft. ügyvezetőjét, ám ő elhárította érdeklődésünket. Nyilatkozott viszont a két cég befektetési tanácsadója, Tóth István. Elmondta, több dolgozójuk is pályázott a területért, őket a hitelfelvétel során ellátták jogi és pénzügyi tanácsokkal, később pedig a terület hosszú távú bérlését felajánlva segítik. Ebben a tanácsadó szerint nincs semmi kivetnivaló: a két cég csak akkor maradhat talpon, ha van föld, amit megművelhet.
- Ha valóban nekünk írták ki a pályázatot, ahogy azt a vádaskodók mondják, akkor miként lehetséges az, hogy hatan is jelentkeztek a földért? Egyébként pedig bárki lesz is a terület tulajdonosa, meg fogjuk keresni bérleti ajánlatunkkal. A majdani tulajdonosok személyétől függetlenül eltökélt célunk ugyanis az, hogy ebben a térségben, ezen a földön dolgozzunk - tette hozzá Tóth István.
Azt, hogy pontosan kik pályáztak a föld megvásárlására, nem lehet tudni, ezt az MNV egyelőre nem hozhatja nyilvánosságra. Annyi bizonyos csak, hogy - szokatlan módon - a pályázók egyike a Zala megyei önkormányzat. Miként Budai Gyula, úgy a Zala Megyei Közgyűlésben többségben lévő jobboldal sem értett egyet azzal, hogy a földet az MNV egyben - így szerintük a kis, családi gazdálkodók számára megfizethetetlen áron - kínálta eladásra. Pintér László (Fidesz- KDNP), a közgyűlés egyik alelnöke közölte: ha a megye hozzájut a földhöz, akkor azt később kisebb darabokban, várhatóan negyven-ötven gazdának értékesítik. Pintér László arra a felvetésünkre, hogy nem kockázatos-e az önkormányzatnak föld adásvétellel foglalkoznia, azt felelte: - Kis faluban élek, ismerem a gazdákat, tudom, hogy mit akarnak. Ők földet akarnak venni, így biztos vagyok abban, hogy nem maradna a nyakunkon a terület.
Másként vélekedik a megyei közgyűlés ellenzékben lévő - a földvásárlási pályázatot elutasító - baloldali frakciója. Varga László szocialista képviselő szerint szereptévesztésbe került a közgyűlés, politikai megfontolásból piacgazdasági folyamatokba avatkozik bele, kockáztatja az adófizetők pénzét. Ráadásul arra nem gondolt a jobboldal: lehet, hogy földhöz juttathatnak negyven-ötven gazdát, de legalább ennyit ellehetetlenítenek. Ha ugyanis a földet most használó cégnek nem lesz mit megművelnie, akkor bezárhat, így pedig húsz alkalmazottja az utcára kerül.
A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. novemberben dönt arról, hogy kié lesz a föld.
