Parlamenti javaslatok az Akadémiáról
"Sokfajta vitánk lehet. De vannak olyan pillanatok, amikor a vitáknál vannak fontosabb dolgok. Én ezúttal konstruktivitást láttam" - így értékelte szombaton a nemzeti csúcs záróakkordjaként elmondott összegzésében az elhangzottakat a miniszterelnök. Gyurcsány Ferenc arról is beszélt, hogy túl sokáig folytattak népszerűségi versenyt felelősségi verseny helyett. "Igen, hibáztunk abban, hogy nagyjából 2001 és 2006 között növeltük a kiadásokat, és csökkentettük az adókat" - mondta, s Orbán Viktorra utalva hozzátette: akkor épp azt csinálták, amit "most valaki újra folytatni szeretne".
A miniszterelnök szerint a kormánynak és a pártoknak is újra kell gondolniuk stratégiájukat. Új, középtávú programra van szükség, amelynek rövid távon a stabilizációról, középtávon a növekedésről kell szólnia. Gyurcsány Ferenc úgy értékelte, hogy a nemzeti csúcs akkor is siker lett volna, ha csak beszélgetnek, ennél azonban többet értek el: sok konkrét javaslat alapján a korábbinál szorosabb együttműködés és mélyebb átalakítási program kezdődhet. "Nagyon optimista vagyok", együtt fogunk tudni működni - hangoztatta a miniszterelnök, akinek e zárófelszólalását nem jelezték előre. Talán épp ezért, a nemzeti csúcs után a Fidesz elnöke nem nyilatkozott, s kissé feldúltan távozott. A csúcs végén már nem is volt kézfogás a miniszterelnök és az ellenzéki pártelnök közt.
Ez a nap elején megtörtént. "Jó reggelt, elnök úr!" - így köszöntötte Gyurcsány Ferenc szombaton 10 óra előtt néhány perccel az MTA díszterme előtt Orbán Viktort, aki elmosolyodott, s kezet fogott a miniszterelnökkel. Ez 2006. október 6-a óta nem fordult elő.
A díszteremben Gyurcsány Ferenc mindenkitől önmérsékletet kért, és Hans-Gert Pötteringet, az EU elnökét idézve a II. világháború utáni korszak legsúlyosabb válságának nevezte a krízist. A miniszterelnök szerint a szabad bankárkapitalizmus összeomlott.
Szokatlanul éles volt Orbán Viktor hangütése, amikor a miniszterelnökről mint kezes bárányról beszélt, s arról, milyen békát akar lenyeletni az országgal: egy megszorító csomagot. A Fidesz elnöke ismét elmondta, hogy a válságfolyamatok mögött a kapzsiság húzódik, bankárok loptak, csaltak, hazudtak, adatokat hamisítottak. A válság Magyarországot különösen mélyen érintette, mert már legyengítették - a Fidesz elnöke szerint ezért a szocialistákat terheli a felelősség. Orbán Viktor azonnali adócsökkentést sürgetett, hogy növekedési pályára lehessen állítani az országot. Kósa Lajos, a Fidesz alelnöke a csúcson meglehetősen rendhagyó módon szólította fel lemondásra a kormányfőt: "Miniszterelnök úr, a csúcson kell abbahagyni!"
Gyurcsány Ferenc "veretes választási beszédnek" minősítette a Fidesz elnökének felszólalását. "Ha jól értem, Orbán Viktor egy csomagban szeretne mindent: egyensúlyt, növekedést, adócsökkentést. Ez álomnak szép, hogy programnak valóságos-e, erre nem kaptunk választ", nyilatkozta újságíróknak. A miniszterelnök "a nap szenzációjának" nevezte, hogy a teljes munkaadói oldal kiállt amellett, hogy most nem szabad adót csökkenteni. Úgy látja, nem véletlenül mondta a tanácskozáson Demján Sándor, hogy ezzel "átlépték a saját árnyékukat", mert a rövid távú érdekeikkel szemben mertek megszólalni. A Magyar Munkaadók és Vállalkozók Szövetségének elnöke ugyanis - csatlakozva másokhoz, például Futó Péterhez, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének elnökéhez - szenvedélyes beszédben ismerte el, hogy ez most nem az adócsökkentés pillanata, először "tűzoltás" kell, vagyis az ország fizetőképességének a megőrzése a fontos. Szerinte a béreket nominálisan is csökkenteni kellene. Demján Sándor megdöbbentőnek tartotta, hogy a politika továbbra is marakodik. Ha most sem tudnak megegyezni, megérdemlik, hogy "ott helyben mindannyiukra rászakadjon a mennyezet".
Szintén kemény, egyéves válságprogramot tett az asztalra Dávid Ibolya, a 13. havi nyugdíj felfüggesztésével, a köztisztviselők, közalkalmazottak bérének befagyasztásával. Fodor Gábor, az SZDSZ elnöke pedig kiadáscsökkentést szorgalmazott, adóreformról beszélt, adócsökkentésről viszont ezúttal nem.
"Mindannyiunk közös érdeke" - ezt a kiadáscsökkentésről mondta Simor András jegybankelnök, aki szerint akkor is "nadrágszíj-megszorítást" kell kérni a lakosságtól, ha ez nehéz lesz. Az MNB elnöke szerint adó- és járulékcsökkentésre szükség van - de csak a kiadások lefaragása után. Surányi György és Járai Zsigmond volt jegybankelnökök is hasonlóképp vélekedtek, Orbán Viktor egykori pénzügyminisztere mindamellett a hazai bruttó össztermék 4-5 százalékos megtakarítását is szükségesnek tartotta (ez évi 1000 milliárdos kiadáscsökkentést, azaz megszorítást jelentene).
Második nemzeti csúcs nem lesz - erre sem az MSZP, sem az SZDSZ szerint nincs szükség.
A Fidesz elnöke a "népet" hiányolta
A Fidesz elnöke vasárnap értékelte a nemzeti csúcsot a Lezsák Sándor nevével fémjelzett Nemzeti Fórum gyűlésén. - Az a szó, hogy nép vagy népi, szombaton hiányzott - fogalmazott Orbán Viktor, aki úgy vélte: népi politikára lesz szükség, mert ebből a válságból az országot nem az elit fogja kihúzni. A Fidesz nem száll be a "szocialisták üzletébe", a megszorításokba. Orbán szerint, ha a megszorítások helyett a gazdasági növekedést helyeznék a középpontba, akkor minden százaléknyi növekedés újabb százmilliárd forintot hozna a költségvetésnek. Szerinte az államadósságot finanszírozó hiteleket 4-4,5 százalékkal drágábban kapjuk, mint a csehek. Egy négytagú család egy év alatt 160 ezer forintot fizet ki emiatt, hiszen a többlet 400 milliárd forint. Az ellenzéki vezető újabb 200-200 milliárd forint megtakarítást vár a korrupció és az állami bürokrácia viszszaszorításától. Ez utóbbival szerinte a következő 3 évben 7 százaléknyi többletnövekedés is elérhető. (Cs. I.)
