Hogy vagyunk? - erre a kérdésre keresett választ újabb kutatássorozattal Kopp Mária, a Semmelweis Egyetem Magatartás-tudományi Intézetének tudományos igazgatóhelyettese és munkatársai. A kutatók a 2002-es Hungarostady Egészségpanelben részt vevő 5000 embert faggatták ismét egyebek mellett a külső és belső értékekről, a stresszről, az öngyilkossággal, a férfi nemi szereppel kapcsolatos vélekedéseikről. A tapasztalatokat összegző kötet tanulmányaiból kiderül: a boldogulásnak leginkább az egyéni korlátok, a bizalmatlanság, az ellenségeskedés az akadálya.

Kopp Mária a Magyar lelkiállapot 2008 című tanulmánykötet bemutatóján azt mondta: egyebek mellett arra is választ kerestek, hogy milyen pozitív magatartás-tudományi modellre van szükség az egyenlőtlenségek leküzdéséhez. Magyarországon ugyanis szokatlanul nagyok az egyes társadalmi csoportok közötti különbségek, sőt mára a szakadás szakadékká vált, s minden korábbinál reménytelenebb a legiskolázatlanabb rétegek helyzete. A munkaerőpiacról kiszorulók körében az idő előtti egészségromlás, az ebből következő munkaképtelenség rendkívüli méreteket öltött. Köztük a szív- és érrendszeri halálozás kockázata háromszor, a daganatos kétszer, az emésztőszerv-rendszeri ötször nagyobb, mint az iskolázottabb, magas státuszúak körében. A várható élettartam különbsége a magas és a legalacsonyabb státuszúak között 17 év. Hozzátette: egy budai fiatal nem is látja, hogy az ország nagy része milyen reménytelen helyzetben él.

A leszakadás valódi súlyát azonban az jelzi, hogy az ország népességének jelentős hányada aktív éveinek teljében betegszik meg, válik munkaképtelenné, illetve meghal. A megkérdezettek számára a bizonytalan munka, a családi problémák okoznak súlyos, szinte kezelhetetlen szorongást. A roma férfiak alapvető stresszforrása az az aggodalom, hogy nem tudják eltartani a családjukat.

A vizsgálat idején, 2006-ban még mindig több férfi halt meg Magyarországon 50 és 64 éves kora között, mint 1930-ban, miközben az 1960-as években már jelentős javulás volt kimutatható. Az elmúlt négy évben a középkorú férfiak 8,8 százaléka halt meg. Míg az iskolázatlan 30 éves férfiaknak 43 százaléka, a nőknek 70 százaléka éri meg 65. születésnapját, addig ugyanebben a versenyben a magas státuszú férfiak 85 százaléka, a nők 91 százaléka lesz nyugdíjas.

A 2002-es vizsgálat óta a magyarok mentális közérzete romlott, lényegesen több a depreszsziós, a stresszel sikertelenül küzdő ember. Pedig - Kopp Mária szerint - az egyéni boldoguláshoz, az esélyegyenlőtlenségek leküzdéséhez nélkülözhetetlen az élet eseményei feletti kontroll megszerzésének képessége. Erre viszont a szorongásait betegségre váltó vagy már depressziós ember képtelen.