Csányi szerint kedvező lépés, hogy a kabinet úgy döntött: az új helyzetben alacsonyabb államháztartási hiányt kíván elérni (a korábban tervezett 3,2 százalékos deficit helyett 2,9 százalékosat jövőre). Úgy véli azonban, a pénzpiaci befektetőket az új költségvetés azon konkrét részletei győzhetnék meg leginkább, amelyek bizonyítják a hiánycsökkentés iránti elkötelezettséget, és ezen keresztül azt is, hogy érdemes forintban, magyar állampapírokban - vagy éppen hazai részvényekben tartani a pénzüket. A legnagyobb magyarországi hitelintézet elnök-vezérigazgatója szerint a jegybank tegnapi lépései kedvezőek a pénzpiacok működése szempontjából, mint mondja, meg is lepte, hogy a forint nem igazán erősödött ennek hatására. "Attól tartok spekuláció folyik a magyar valuta ellen" - mondta Csányi.

Az OTP Bank elnök-vezérigazgatója szerint a bankrészvény is messze értéke alatt forog, bár devizában mért ára csak most süllyedt a régiós versenytársak értékeltségi szintjére. Leszögezte: a magyar szuverén adósságra adott hasonló besorolás következménye, hogy a Standard & Poor's negatív kilátással látta el a bankra adott minősítését. Kiemelte: a bank iránt megvan a bizalom: számos kisbefektető vásárolt a tegnapi alacsony áron, és azt kívánja nekik - és a banknak is -, hogy sokat nyerjenek a részvényeken. Csányi Sándor hangsúlyozta, hogy a bank likviditása kiemelkedő, a betétek állománya pedig növekedett az utóbbi időben.

Ha "helyzet van", egy nagyvállalatnak sokszor hasonlóak a problémái, mint egy országnak - fejtette ki Hernádi Zsolt, a Mol elnök-vezérigazgatója. Erre kétféle választ tart lehetséges. A "vesztes" a kedvezőtlen helyzetet külső tényezők hatásának tudja be, és a kilábalást is azok javulásától teszi függővé. A "nyertes" saját háza táján néz körül, és ott javít. Egy vállalat ilyenkor főképp a kiadásokból farag le. Szembe kell nézni azzal, hogy Magyarországon az eltartottakhoz képest kevés az adófizető, nagy az állami újraelosztás. Úgy vélte: az érintettek - például az ellenzék vagy a társadalmi rétegek képviselői - akkor fogadhatják el az intézkedéseket, ha világos és garanciákkal ellátott programot tesznek le eléjük. Szerinte szakmai műhelyekben ezek már elkészültek. Így lát is esélyt a megegyezésre. Úgy vélte, ilyen időszakban azért is van helye a közmegegyezésnek, mert az politikai ciklusokon is átnyúlnak, ami a befektetői bizalom szempontjából is fontos.

Az elnök-vezérigazgató nem a bevételi oldal növelésére összpontosítana. Adóból akkor folyik be több, ha nő a gazdaság, ami külső tényezőktől, és attól is függ, hogy az állam hagy-e teret a gazdaságnak. Így jelenleg a Robin Hood-adó bevezetését sem pártolja. (Ezt a kormány az "energiacégekre" vetné ki - szakértők szerint jórészt a Molra.) Nem jó üzenet a befektetők felé, ha a kormány egy-egy szektorra időnként plusz adót vet ki - tette hozzá.

Annak kapcsán, hogy a Molt miképp érinti a válság - a cég részvényára a harmadára olvadt - kifejtette: a társaság stabil, árfolyama együtt haladt a világ többi olajcégével. "A jelenlegi helyzet nem okoz számunkra közvetlen problémát: a korábban meghozott stratégia végrehajtásához van elegendő lehívható hitelkeretük. Ugyanakkor, mint minden jól működő vállalat, a Mol is figyeli a külső körülményeket; működését a mindenkori külső környezethez igazítja, akkor is, ha az kedvezőtlen" - fogalmazott Hernádi Zsolt.