Nem vágnak le szent tehenet
A jövő évi költségvetésre vonatkozó - immár a pénzügyi világválság miatt korrigált - javaslatokat Veres János a mai kormányülésen teszi le az asztalra - tudta meg lapunk a pénzügyminisztertől. Veres János a Népszabadság kérdésére elmondta, hogy szombaton hivatalosan is beterjesztik a tervezetet az Országgyűlésnek. "A kormány azzal számol, hogy a büdzséhez kapcsolt makropálya legalább három eleme változik. Az elemzői véleményekhez igazodva kisebb növekedés és alacsonyabb infláció várható, s a kormány a bérjövedelmeket az inflációhoz kívánja igazítani" - ezt Gyurcsány Ferenc kormányfő mondta a hét elején, az OÉT tagjaival való konzultáció során. Magyarán: a közszférában csak az infláció mértékével emelnék a béreket.
A szociális kiadások terén - kormányzat forrásunkat idézve - szent tehenet nem kell levágni. Folytatva a hasonlatot: ez nem jelenti azt, hogy éppen ugyanannyi táplálékot kap, mint az idén. A nyugdíjtételek viszont érdemben nem változnak. A 13. havi nyugdíjhoz nem nyúlnak, és az ütemes emelkedést ígérő indexálást sem szüntetik meg.
A hónap elején Kiss Péter kancelláriaminiszter egy egri fórumon még arról beszélt, hogy a kormány a korábban vállaltaknak megfelelően végrehajtja a nyugdíjkorrekciós programját. Ez azt jelentette volna, hogy a 2009-es költségvetési javaslatban meghatározott 5,6 százalékos nyugdíjemelésen felül plusz 2 százalékos emelésben részesülnek azok, akik 1988 és 1990 között mentek nyugdíjba, illetve még 4 százalékot kapnak azok, akik 1992 és 1995, vagy 1997 és 1998 között vonultak nyugállományba. Úgy tudjuk, ez a korrekciós tétel - átmenetileg - bizonytalanná vált. Lapunk információi szerint ismét napirendre került a GYES és a GYED rászorultsági elven való kifizetése, de ettől végül eltekintettek. Nem így a családi pótlék bizonyos jövedelemhatáron felüli adó alá vonása, vagyis bruttósítása. Ez utóbbi ugyanis része az új tervezetnek. Ez egyébként a liberálisok javaslatai között is szerepel. Értesüléseink szerint az álláskeresők támogatásának eszközállományát is megnyirbálhatják, például azzal, hogy képzésre kevesebbet fordítanak. Úgy tudjuk, hogy ismét felmerült az adómentes természetbeni juttatások tizenegy százalékos eü-járadékkal való megadóztatása, de ez - ahogy korábban szocialista nyomásra, most ismét - lekerült a napirendről.
A tárcák további veszteségeket szenvednek. Az eredeti 2009-es büdzsé szerint a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium két utóda (NFGM, KHEM) összesen alig több mint a felét kapta volna a GKM előző évi költségvetésének. Ez az öszszeg tovább csökken, ahogyan az Országgyűlésnek is faragnia kell a kiadásaiból. A kormány számára kiemelten fontos területek (lásd: oktatásügy - Új Tudás program) kapnak többlet pénzt, de nem feltétlenül anynyit, mint amennyiről szó volt. A központi egyensúlyi és a fejezeti tartalékok viszont növekednek a biztonságosság jegyében. A kormány a recessziót átmeneti időszaknak tekinti, a várakozások szerint jövő őszre véget ér a válság hatása.
Ami a költségvetés elfogadását illeti, a helyzet megváltozott. Veres János az első költségvetési verzió benyújtásakor azt mondta: az ország pénzügyileg akkor is működőképes marad, ha nem fogadják el a büdzsét. A pénzügyminiszter úgy fogalmazott: a tételeket ekkor az idei költségvetés alapján határozzák meg, ez azonban feszültségeket okozhat "mivel így semmilyen kiadást nem lehet emelni, tehát a nyugdíjemelésre sem kerülhetne sor." Most pedig erről van szó. A költségvetés elfogadása ugyanakkor immár nem egyszerű pártpolitikai, hanem nemzeti kérdéssé lett - erre a kormányzati kommunikáció igyekszik rá is erősíteni. Tény, hogy a liberálisok hozzáállása finomodott a válság kirobbanása óta; igaz, az adócsökkentésről nem mondanak le. Fodor Gábor pártelnök a Napi Gazdaság csütörtöki számában nyilatkozva azt mondta: visszafogná a nyugdíjak növekedését és nominális bérstopot is támogathatónak tart, némi adócsökkentéssel ellensúlyozva azt. Fodor szerint a válság megoldását az állam visszavonulása jelentheti. A liberális politikus megismételte, hogy a költségvetés csak akkor elfogadható a számukra, ha a költségvetési plafonjavaslatuk nem felpuhított formában valósul meg.
Nem lesz időzavar
Harmincórás keretben zajlik majd a jövő évi költségvetés vitája, a csomagot november 3-án kezdi tárgyalni a Parlament - ezt Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke jelentette be a házbizottság tegnapi ülése után. Egyetértés alakult ki a pártok között abban is, hogy a vitahéten ötnapos ülést tartanak, hogy tartani tudják a határidőket. A keretszámokról ugyanis november 25-én voksolnak, a zárószavazás december 15-én lesz. Szili Katalin közölte azt is, hogy az Állami Számvevőszék elnöke jövő hétfőn adja át értékelését a költségvetésről. Emlékezetes, az ÁSZ korábban figyelmeztette a kormányt, hogy át kell dolgoznia a konvergencia-programot. A számvevőszék negatív forgatókönyvvel számol, stagnáló gazdasággal és körülbelül 500 milliárdos bevételkieséssel.
