Az idén létrehozott Magyar Antirasszista Alapítvány (kuratóriumi elnök: Galló Béla) felkérésére a Political Capital elemzői tanulmányt készítettek az előítéletességről és a szélsőjobboldal helyzetéről. A kutatás fontosabb megállapításait Krekó Péter és Somogyi Zoltán ismertette az alapítvány tegnapi konferenciáján.

A PC megállapítása szerint a közbeszéd sok tekintetben a szélsőjobboldali értelmezés foglyává vált. A korábban szélsőségesnek tartott gondolatok megszelídültek, abban az értelemben, hogy ma már a "társadalmi közép" világnézetében is markánsan jelen vannak. Az utcai erőszak és az olaszliszkai tragédia olyan gátakat szakított át a nyilvánosságban, amelyek korábban visszafogták az előítéletek nyílt artikulálódását.

Antiszemitizmus és cigányellenesség - a szélsőjobbos felfogás két pillére. A kettő közt azonban lényeges különbségek vannak. A cigányellenesség a többség számára nyíltan vállalt vélekedés. A romák egyre inkább agresszív, fenyegető kisebbségként jelennek meg. A leplezetlen antiszemitizmus viszont csak a társadalom kis részét jellemzi, de a kódolt zsidózás irányadónak tartott sajtótermékek és politikusok szóhasználatában is felbukkan.

Magyarországon nincs jelentős mértékű bevándorlás, de ettől még az idegenellenesség is jócskán jelen van. Az utóbbi években a politikai élet szereplői aktívan elősegítették a bevándorlással kapcsolatban rögzült félelmek erősödését. Ebből a jobb- és a baloldal is kivette a részét, hol a kínaiakkal, hol a milliószámra érkező román munkavállalókkal riogattak.

A szélsőjobboldaliság nemcsak ideológiaként, hanem viselkedésmintaként is terjed. Lázadási lehetőséget kínál, ezzel pedig divatjelenséggé válik, főleg a fiatalok körében. A tendenciák ellenére a szélsőjobb szavazótábora érdemben nem növekedett az utóbbi időben. A kutatók ezt az erőszakos utcai demonstrációk elrettentő hatásával magyarázzák, illetve azzal, hogy a szélsőjobboldalt vezér nélküliség, szervezetlenség és belső rivalizálás jellemzi.