Lesz-e második balatoni kompátkelő?
A nyári üdülési szezonban gyakran bedugul a tó északi partján a 71-es főút forgalma. Emiatt sokan sürgetőnek tartják az amúgy már évtizedek óta tervezett második balatoni kompátkelő megépítését. A beruházás mellett érvelők szerint az elkészült M7-es autópályáról könnyebben megközelíthetővé válna az északi part nyugati része, így enyhítve az ottani közlekedési gondokon. Az új vízi átkelővel akár több mint egy órát meg lehetne spórolni az északi és a déli tópart közötti közlekedésben.
A 2000-ben életbe lépett Balaton-törvénybe is bekerült a tó nyugati medencéjében átjutást biztosító második kompjárat terve a meglévő, a keleti medencét 1,4 kilométeres távon átszelő Szántód-Tihany rév mellett. A megvalósítást leginkább szorgalmazó balatoni hajózási cég mellett ekkor teljes mellszélességgel felkarolta a Fonyód és Boglár között fekvő déli parti Ordacsehi és a Balatonrendeshez közeli Pálköve közötti kompjárat tervét a Balaton Fejlesztési Tanács (BFT) is. Egy idő után a természetvédők által erősen bírált tervet levették a napirendről - gazdaságossági számításokra is hivatkozva. Az Ordacsehi-Pálköve kompjárathoz két új kikötőt kellett volna építeni.
Egy ideje már a Fonyód- Badacsonytomaj közötti útvonalról szólnak a tervek. Két és fél éve ünnepélyes "kísérleti kompátkelésen" vett részt a BFT-t akkor elnöklő Kolber István, demonstrálva a két település polgármesterével és a hajózási cég vezetőjével együtt, hogy támogatja az ügyet. Azóta elkészült egy előzetes környezeti tanulmány a projektről, az építési engedélyhez szükséges terveket pedig most egyeztetik.
Az erőteljes lobbizás ellenére az 5,5 milliárd forintosra becsült második kompberuházás nem került be a Nemzeti Fejlesztési Tervbe kiemelt beruházásként, így jött az az ötlet, hogy részeire kell bontani. A legutóbbi elképzelések szerint a kompok beszerzését a Balatoni Hajózási Zrt. vállalná magára, amely hamarosan forráshoz jut a cégben tőkeemelést vállaló tulajdonos önkormányzatok jóvoltából. A két meglévő kikötőjének átépítését uniós támogatásból tervezi megvalósítani a hajózási társaság, s ehhez pályázati forrásban is reménykedik. A szükséges út- és vasútvonal-átalakításokhoz, -fejlesztésekhez a két önkormányzat nyújtana be pályázatokat regionális fejlesztési forrásokra.
Suchman Tamás, a BFT elnöke igyekezett megszerezni az érintett minisztériumok támogatását az elképzelések megvalósításához. Mint kifejtette, a gazdasági tárcánál sikerrel járt, a közlekedési tárca vezetője, Szabó Pál azonban - lemondása előtt néhány nappal - nem támogatta az elképzelés megvalósítását. Egy BFT-ülésen a közlekedést érintő balatoni fejlesztési tervekről kérték ki a helyiek Szabó Pál állásfoglalását, akinek előadásából az derült ki: nem támogatja a második komp fejlesztési terveit, és egyértelműen a projekt ellen foglalt állást. Véleménye szerint ugyanis nem vállalható egy ilyen drága vízi közlekedést szolgáló beruházás, amelynek szerinte csekély a tehermentesítő hatása a közlekedésre nézve.
Suchman Tamás közölte: a BFT és a balatoni társadalmi szervezetek ennek ellenére ragaszkodnak a térség turizmusa, környezetvédelme és gazdasági élete szempontjából fontos program megvalósításához - ha kell, magánbefektetők bevonásával. Horváth Gyula, a balatoni hajózási cég vezérigazgatója biztos abban, hogy hosszú távon megtérülő fejlesztés lenne a második kompjárat beindítása olyan piacképes szállítási díjtétel mellett, amely nem lehet több, mint a kompozással megspórolt benzin ára. Elmondása szerint a megtervezett, modern, panorámás új kompokkal 20 perc alatt lehetne átjutni a túlsó partra. Az előzetes becslések szerint az egész évben üzemelő járat évente 300 ezer utast és 100 ezer gépjárművet szállítana, miként ezzel közlekednének a jelenlegi legforgalmasabb balatoni hajójárat, a Fonyód-Badacsony közötti utasai is.
Hídvégi József, a tetemes adósságállománnyal küszködő Fonyód polgármestere arra számít, hogy az eddigi régiós egyeztetéseknek megfelelően jövő év elején megjelenhet olyan pályázat, amely a dél-dunántúli regionális uniós fejlesztési keretből biztosít jelentős támogatást útfejlesztésekre. Fonyód ugyanis maximum 20 millió forintnyi önerő vállalása mellett képes csak az új kompátkelőhöz szükséges ráeső, 800-900 millió forintba kerülő útfejlesztések, forgalmi átalakítások megvalósításra.
Krisztin N. László, Badacsonytomaj polgármestere úgy látja: az új kompjárat beindításához az északi partra tervezett egymilliárd forintos forgalomfejlesztéseknek - út-, parkoló-, aluljáró- és körforgalomépítéseknek - maximum az 5-10 százalékát tudná állni a település. Ezért a második kompjárat mielőbbi beindítása elsősorban az állami szerepvállaláson, illetve csekély önerős uniós támogatások elnyerhetőségén múlik.
