Ízekre szedi a polgári törvénykönyv (Ptk.) tervezetét Vékás Lajos professzor, aki az új kódexet előkészítő bizottságot vezette. A Fidesz rá hivatkozva kezdeményezte a parlamentben hétfőn, hogy a javaslatot - minden idők legnagyobb magyar törvénytervezetét - vegyék le a napirendről, és ezt a szocialisták kivételével minden frakció támogatta is. Vékás professzor kérdésünkre hangsúlyozta, hogy szakmai álláspontját mindenki ismerheti: kritikai észrevételeit a Magyar Jog című folyóiratban publikálta, a kéziratot valamennyi frakciónak elküldte, s nemcsak a Fidesz, hanem az MSZP és az SZDSZ szakpolitikusaival is találkozott.

Az igazságügyi miniszter által benyújtott törvényjavaslat több ponton eltér a bizottság által készített vitatervezettől, de még a kormány korábban elfogadott saját határozatában megfogalmazott elképzelésektől is - állítja terjedelmes tanulmányában Vékás Lajos. A cél ugyanis az lett volna, hogy a polgári jog körébe tartozó életviszonyok minél szélesebb körét egyetlen törvényben szabályozzák.

Ezért mindenképpen súlyos deficit - véli a professzor -, hogy a tárca saját javaslatából kimaradtak a gazdasági társaságokra, valamint az egyesületekre vonatkozó rendelkezések, és általában vérszegényre sikeredtek a jogi személyekkel kapcsolatos szabályok is. A kereskedelmi ügyletek között nem szerepel az ügynöki és az üzletszerzői tevékenység, szó sem esik a szellemi tulajdon védelméről, s hiányzik a telekkönyvi jog is, miközben az ingatlan-nyilvántartás hitelessége legalábbis kétséges.

A professzornak számos konkrét kifogása is van. "Több mint meglepő, nemzetközi összehasonlításban pedig példátlan (...), hogy a javaslat lehetővé teszi a házasság közjegyző előtti megszüntetését" - írja tanulmányában. De azt sem érti, miért vetették el a kodifikációs bizottságnak az öröklés szabályainak megváltoztatására vonatkozó javaslatát. E szerint gyermektelen házaspárok esetében nemcsak az özvegy, hanem a szülők is örököltek volna, akik gyermekük halálával időskori támaszukat veszítik el.

"A javaslat jelenlegi formájában nem fogadható el" - vonja le a következtetést a professzor. Szerinte nagyobb bátorságra és kevesebb elvtelen kompromiszszumra lenne szükség, és az sem ártana, ha megszüntetnék a tervezet belső ellentmondásait, és javítanának a helyenként igénytelen nyelvezeten.

- Nem azon kell mérni a jogalkotó bátorságát, hogy milyen vaskos jogszabályt állít elő - így reagált erre Gadó Gábor, az igazságügyi tárca szakállamtitkára. - Annak ugyanis a polgárok szempontjából kevés haszna lenne - mondta -, ha meglévő törvényeket emelnénk át nagyjából változatlan formában az új Ptk.-ba. Szerinte ennél fontosabb, hogy a hagyományos kereskedelmi jog szabályait sokkal rugalmasabbá tették, miközben a szociálisan érzékeny területeken - ilyen például a családjog vagy a cselekvőképességükben korlátozott személyek kérdése - pedig az esélykiegyenlítő szabályozást tekintették célnak.

A jogszabály előkészítése nem folyhatott volna korrektebben, hiszen társadalmi és szakmai szervezetek sorával egyeztettek és egyeztetnek még most is, sőt bevontak nyelvi lektort - hangsúlyozza Gadó. Így nyitottak Vékás professzor javaslatai iránt, például az öröklési jog kapcsán tett észrevételét is megfontolják. Kétségtelen ugyanakkor - tette hozzá -, hogy az ilyen horderejű törvény előkészítésében közreműködő szakértők ezt a munkát presztízskérdésnek tekintik, ám az új kódex nem lehet néhány ember belügye. Ezért maga természetesnek tartja, hogy a végleges változat nem szükségszerűen egyezik a szakmai vitaanyaggal.

Arra a kérdésünkre, hogy a Fidesz által kezdeményezett parlamenti döntés után lát-e esélyt a Ptk. 2010-es hatálybalépésére, Gadó kijelentette: eleve azzal számoltak, hogy a tervezetről december végén vagy jövő februárban szavaz a parlament. Egyébként a javaslat sorsát a hétfői szavazás nem befolyásolja, hiszen a döntés csak azt jelentette, hogy ezen a héten nem tárgyalnak róla. Vagyis:
a jövő hétfőn a napirendet megint szavazásra teszik fel, és az államtitkár reméli, hogy folytatódik az általános vita. A tervezet ugyanis még az SZDSZ-szel közös kormányzás idején született, és ezért valószínű, hogy a szabad demokraták nem akadályozzák meg a tárgyalását.

Draskovics Tibor miniszter mindezzel kapcsolatban csak annyit mondott: nem az a lényeg, hogy az új Ptk. mikor lép hatályba.