2005. március 3.

Az a több mint száz értelmiségi, aki javasolta Sólyom László köztársasági elnökké választását, valójában "kiáltott a politikában tapasztalható szembenállás miatt" - fogalmazott Gyurcsány Ferenc egy fórumon, miután nyilvánosságra került Sólyom László államfői jelöltsége. A Védegylet által támogatott Sólyom Lászlót az MDF és a Fidesz is jelölte a posztra; majd végül (a döntő harmadik fordulóban) 185:182 szavazataránnyal nyerte el a köztársasági elnöki posztot.

2006. szeptember 18.

A balatonőszödi beszéd nyilvánosságra kerülése után, de még az MTV-ostrom előtt Sólyom László beszédet mondott a Sándor-palotában. Ebben többek között kijelentette: "Tisztázni kívánom, hogy a köztársasági elnöknek az alkotmány erre a helyzetre nem ad beavatkozási lehetőséget (...) Sólyom ugyanakkor azt mondta, Gyurcsány Ferenc kijelentései morális válságot okoztak, és nem lehet megengedni, hogy bárki kockáztassa a demokráciába vetett hitet.

2006. szeptember 20.

Sólyom László, Gyurcsány Ferenc és Szili Katalin házelnök közös nyilatkozatban ítélte el az előző napok erőszakos cselekményeit.

2006. október 1.

Az október elsejei önkormányzati választások napján, közvetlenül az urnazárások után Sólyom László beszédet mondott az MTV-ben. Az államfő ismét kritizálta a kormányfőt. Úgy fogalmazott: "A frakciótársaknak szóló miniszterelnöki beszéd ismertté válása mélységesen megrázta Magyarországot. A felháborodás jogos volt. Az országszerte kialakuló békés tüntetések számomra az emberek egészséges erkölcsi érzékét bizonyították. A katarzis, a megtisztulás azonban elmaradt. Az önkormányzati választások közelsége miatt a hatalmi harc logikája uralta az eseményeket. Az alapvető erkölcsi probléma egyre inkább eltűnt a magyarázatok és az események mögött. A feloldatlanság hamisságban tart mindent. Erre nem lehet biztonságosan építkezni. A miniszterelnök folyamatosan kitér az alapkérdés tisztázása elől. Nem ismeri el, hogy megengedhetetlen eszközöket használt annak érdekében, hogy a hatalmat megtartsa, és azután fogjon hozzá az állami pénzügyek rendbetételéhez. Ez a demokráciába vetett bizalmat ássa alá."

2006. november 15.

Sólyom László a Népszabadságnak adott interjújában azon véleményének adott hangot, miszerint a Gyurcsány-kormány másfél évig tudatosan hagyta tovább romlani a költségvetés helyzetét, csak azért, hogy választást nyerjen. Lapunk megjegyzésére, miszerint a köztársasági elnök tisztában volt a valódi helyzettel, és személyes tájékoztatást kapott a Miniszterelnöki Hivataltól, Sólyom László azt válaszolta, hogy ő is a "nyilvánossággal is közölt valótlan adatokat" kapta meg.

2006. november 23.

Sólyom László - biztonsági okokra hivatkozva - nem vett részt az 56-os szabadságharc központi emlékművének felavatásán. Gyurcsány Ferenc elment.

2007. július 4.

Sólyom László megtagadta, hogy Gyurcsány Ferenc javaslatára állami kitüntetést adjon a 75. születésnapját ünneplő Horn Gyula volt kormányfőnek. Az elnök többek között Horn 56-os múltjával érvelt.

2007. július 16.

A szólás szabadsága című műsorban az államfő ismét megerősítette, hogy "nem tud túllépni" azon, hogy Gyurcsány Ferenc az őszödi beszéd után nem kért bocsánatot. "Mindent, amit mondtam ősszel, betű szerint továbbra is fenn kell tartanom" - fogalmazott. A Gyurcsány-csomag kapcsán azt mondta: ahhoz, hogy ennek a sok "szenvedésnek", amit a megszorítások hoznak, értelme legyen, az szükséges, hogy legyen egy világos, hosszú távú terv, de ez is a "levegőben lóg". A kormányzati reformokról szólva hozzátette: "aláírtam hozomra a Gyurcsány-csomagot, hogy induljon meg valami. Ehhez képest, ami megindult, az elszomorító."

2008. április 9.

Konzultációkat kezdeményez az államfő a kormányválság miatt kialakult helyzetről. A parlamenti pártok elnökeit a Sándor-palotába hívja, hogy tájékozódjon. Elsőként Gyurcsány Ferencet hallgatja meg. Az államfő nem akart találgatásokba bocsátkozni arról, hogy meddig működhet a szocialisták kisebbségi kormánya, mindössze azt mondta: csak abban az esetben oszlathatja fel a parlamentet, ha a miniszterelnök egymás után négy bizalmi szavazáson is elbukik. Sólyom hozzátette, hogy már a népszavazás estéjén kiderült: alapvető politikai változások kezdődnek.

2008. június 13.

Parlamenti emlékülést szervezett a kormányfő Nagy Imre és mártírtársai kivégzésének 50. évfordulójára. Az eseményen sem a Fidesz, sem a KDNP nem képviseltette magát. Sólyom László szintén távol maradt. Az elnöki hivatal szerint az államfő programjában számos megemlékezés szerepel; ez nem.