Kiemelt fontosságúnak tartják a diplomások továbbképzését a felsőoktatási intézmények - ez derül ki az Educatio Kht. online felméréséből, amelyben a csökkenő hallgatói létszám közepette kidolgozott intézményi "túlélési stratégiákat" firtatták.

Az intézmények 40 százaléka nem vár jelentősebb létszámváltozást az elkövetkező öt évben, másik 40 százalékuk csökkenésre számít, 20 százalékuk szerint a hallgatók száma növekedni fog. Létszámcsökkenéssel számolnak a bölcsész-, a társadalomtudományi és a pedagógusképző intézmények, az informatikai, a műszaki és az orvosi képzéseket nyújtók pedig egyre több hallgatóra számítanak.

A várakozások nem ok nélküliek: a 2004-es "jelentkezési csúcshoz" képest a 65 százalékára esett vissza a tovább tanulni vágyók száma: 2004-ben 167 ezren jelentkeztek, az idén 97 ezren. Jó eséllyel valóban tovább csökken majd az alapképzésre jelentkezők száma, hiszen azok többségét, akik korábban sikertelenül felvételiztek, az időközben egyre szélesebbre nyíló felsőoktatás már "felszívta". Az érettségizők közül ráadásul évről évre néhány százalékkal kevesebben szeretnének tovább tanulni: 2004-ben 75, 2005-ben 73, 2006-ban 70, tavaly 66, az idén pedig 64 százalékuk felvételizett. Szociológusok szerint ennek oka lehet egy újfajta "kivárós" életstratégia: a fiatalok nem tanulnak egyből tovább, hanem külföldre mennek nyelvet tanulni, vagy szakmát szereznek.

Az intézményi várakozásoknak ugyanakkor első ránézésre némiképp ellentmond, hogy az utóbbi években jelentősen csökkent az idősebb korosztály aránya. 2004-ben több mint 16 ezren jelentkeztek diplomások számára meghirdetett képzésekre, tavaly azonban alig négyezer diplomás pályázott - közülük alig több mint kétezret vettek föl. Ennek oka azonban nem a továbbtanulási szándék hiánya, hanem a lehetőségek szűkülése. A diplomások számára korábban indított képzések ugyanis a "bolognával" megszűntek, de a helyükbe lépő mesterképzések még csak elenyésző számban indultak.

Az oktatáskutatók szerint a jövőben újra emelkedik az idősebb korosztály aránya; a létszámcsökkenésből más kiutat nehezen is találhatnának az intézmények.

Halász Gábor, az OECD Oktatáskutatási és Innovációs Központja igazgatótanácsának tagja azt mondja: az OECD-országok többségében egyre emelkedik a felsőoktatásba újonnan belépők átlagéletkora, Magyarországon viszont csökkent. - Egy demográfiai hullámvölgy felé közeledve ez nem túl szerencsés - mondja. Szerinte a magyar egyetemeknek és főiskoláknak is nyitniuk kell az új "piacok", a "nem hagyományos jelentkezői csoportok" felé: azaz például a diplomások vagy az idősebb, 40-50 éves korosztály felé, esetleg a hátrányos helyzetűek irányába. Ha egy intézmény mégis marad a 18-20 éves korosztálynál, akkor "valamiben nagyon jónak kell lennie" - tette hozzá.

Úgy tűnik, tisztában vannak ezzel az intézmények is. A kutatás szerint több mint 90 százalékuk tervezi felnőttképzé-
si és diplomás-továbbképzési rendszerének fejlesztését. A tervek többnyire a képzési kínálat bővítésére, új, szakirányú továbbképzések indítására, illetve új szervezeti egységek kialakítására - például továbbképző központok létrehozására - fókuszálnak.

A külföldi hallgatók szintén komoly célcsoportot jelentenek; az egyetemek és főiskolák fele marketingstratégiával is rendelkezik toborzásukhoz. A külföldi hallgatók képzéséhez elengedhetetlen az idegen nyelvű kurzusok indítása: az intézmények 75 százalékában van ilyen, többnyire angol nyelven.

A kutatás szerint az egyetemek és a főiskolák intézményi stratégiáiban fontos szerepet játszik a vállalati kapcsolatok erősítése. A válaszadó intézmények 12 százaléka szoros kapcsolatot alakított ki régiója munkaerő-piaci képviselőivel, s ezekkel havi rendszerességgel konzultál: kikéri a véleményüket a szakindításoknál, az intézményfejlesztési tervekről. A többség ennél lazább kapcsolatot ápol a munkaerő-piaccal, de 77 százalékuk valamilyen formában intézményesített kapcsolatot ápol velük.

Felnőttképzési stratégiák

Forrás: Felsőoktatási Műhely

Vizsgastratégiák