A csillebérci táborozás per alatt is zavartalan

Ki a csaknem tízmilliárdot érő Csillebérci Gyermektábor tulajdonosa? Ezt a kérdést hivatott eldönteni az a per, amely újraindult az ügyben. A Magyar Úttörők Szövetségének is van hivatalos papírja arról, hogy ő a tulajdonos - ebből kifolyólag pár éve értékesítette is a területet többek közt egy Bau Bérc Kft. nevű cégnek - és a KISZ jogutód szervezetének, a Demisznek is.

- Mit akarnak itt? - förmed ránk a marcona biztonsági ember egy kellemes őszi napon a Csillebérci Gyermektábor bejáratánál.

- Semmit, csupán sétálni szeretnénk. Valaha voltunk itt, jó volna újra megnézni a tábort.

Hosszasan végigmér bennünket, majd látva, hogy a piknikezéshez gyümölcsöket és ásványvizet is hoztunk, arcán az enyhülés jelei mutatkoznak:

- Tulajdonképpen bemehetnek, épp focibajnokság van.

A táborba vezető út első elágazásában kalandpálya van. Üzleti vállalkozásként működtetik. Egy ott tébláboló férfi elmondja, hogy nemcsak szülők és gyerekek járnak erre, hanem multicégek és nagyvállalatok is gyakran bérbe veszik - itt izzasztják munkatársaikat.

Ahogy elhagyjuk a pályát, a hatalmas területen először a felújított bungalókat pillantjuk meg a gyermekmedence mellett, de furcsamód ott vannak még ugyanazok a libikókák, amelyek 20-30 éve is megvoltak.

Ezen a napon jóformán alig találkozunk táborozókkal. Vajon miért ennyire kihalt a tábor? Az interneten elérhető turisztikai honlapon a Csillebérci Gyermektábort már Csillebérci Szabadidő- és Ifjúsági Központként nevezik, ahol többágyas, fürdőszobás bungalókat már 9000 forinttól lehet foglalni. A legkisebb konferenciaterem 20, a legnagyobb 500 ember befogadására alkalmas, és a legmagasabb terembérleti ár sem éri el az óránkénti tízezer forintot, ami igencsak méltányosnak számít.

A bevételek egyelőre a Magyar Úttörők Szövetségéhez (MÚSZ) kerülnek, annak ellenére is, hogy a bíróság egyszer már jogerősen érvénytelennek nyilvánította a KISZ és a MÚSZ közötti ajándékozási szerződést, amellyel a megszűnőben lévő ifjúsági szervezet az úttörőknek adta Csillebércet. A KISZ jogutódja, a Demisz és a MÚSZ közötti ajándékozás érvényességét azonban most egy újabb eljárásban vizsgálják. A legutóbbi tárgyalási nap január 18-án lett volna, de a pert elnapolták. A felperes MÚSZ elfogultságot jelentett be, amit Rácz Péter, az úttörők elnöke így indokolt: - Azt gondoltuk, hogy az a bíró, akire most az ügyet szignálták, korábban egyszer már elmondhatta a véleményét, hiszen az előző perben is ő ítélkezett. Szerintünk ő elfogult.

Az elfogultsági kérelemnek a bíróság nem adott helyt. Megkerestük Takács Istvánt, a Demisz jelenlegi képviselőjét, aki nem kívánt nyilatkozni, ugyanis állítása szerint a január 18-án esedékes tárgyalás előtt egy nappal ismeretlenek telefonon megfenyegették, hogy ,,fogja be a pofáját", valamint feltörték az e-mail-fiókját.

Az előzmények segítenek eligazodni a még mindig kusza viszonyok közt. Két évtizede, a KISZ megszűnése után a jogutód Demiszhez került át a volt Kommunista Ifjúsági Szövetség összes vagyoneleme. Ennek egy része a Nemzeti Gyermek- és Ifjúsági Közalapítványba került, de Csillebérc például nem: azt az Úttörőszövetségnek ajándékozták. A vagyonelemek felosztásáról a Demiszt alkotó szervezetek vezetői döntöttek (köztük Kiss Péter, Varju László, Karl Imre) 91 tavaszán. ,,Az elmúlt rendszerhez kötődő egyes társadalmi szervezetek vagyonelszámoltatásának vizsgálatáról" szóló ÁSZ-jelentésbe elszámolandó vagyonelemként nem került bele sem az Ezermester Vállalat, sem az Ifjúsági Lapkiadó, sem a Hotel Ifjúság, ezeknek ugyanis nem tulajdonosa, csak kezelője volt a Demisz. Ez adta a per alapját Csillebérc esetében is, hiszen az állam csak kezelésbe adta a vagyonelemeket az úttörőknek, és nem a tulajdonukba.

Az úttörők hitelt vettek fel a területre: 1997. március 17-én például 1,4 millió dollárt, amit vissza is fizetett a MÚSZ, 2004-ben 1,387 millió dollárt a Konzumbanktól - ezt azonban a mai napig nem fizették vissza.

- Mire vették föl a hitelt, és azt jelenleg ki törleszti? - kérdeztük Rácz Pétert. - A Konzumbank megszűnése óta a Magyar Követeléskezelő Zrt. vette át a követelést. A pénzt a csillebérci tábor gázrekonstrukciójára vettük fel.

Rácz elmondta, hogy a perek miatt, s a függőben lévő széljegyek rendezetlensége okán minden folyamatban lévő ügy - így a hitel visszafizetése is - arra vár, hogy a tábor sorsa jogilag véglegesen rendeződjék.

Földhivatali forrásunk további két céget említ, amelynek a neve hitelezőként szerepel a széljegyek közt a csillebérci terület tulajdoni lapján. Az egyik a Bau-bérc. Ez a vállalkozás vette meg 1999-ben a tábor területén lévő vadászházat, mindössze 15 millió forintért, és e cégben mind a mai napig ötvenszázalékos tulajdonos az úttörők elnöke, Rácz Péter unokatestvére. A másik széljegyes cég a Mobilber Kft.

A kisebb, 82 ezer négyzetméteres csillebérci terület tulajdoni lapján szerepel az az Omega 99 Ingatlanforgalmazó Kft. is, amelyben ,,jelentős befolyással" bírt Kákosy Csaba volt gazdasági miniszter. Erről a területről Rácz Péter azt nyilatkozta, hogy azt 1990-ben adták el. A Fővárosi Főügyészség az adásvétel miatt pert kezdeményezett, de a Fővárosi Bíróság az ügyészség keresetét elutasítva, helybenhagyta a volt KISZ KB óvodája területének eladását.

Jelzáloghitelekben ez a terület is bővelkedik: volt, hogy 1,4 millió dollárt vettek fel két évre, de találni 50 ezer dolláros felvételt és 794 ezer eurós kölcsönt is. Ezeket a pénzeket az utolsó fillérig visszafizették, egy kivételével, amit a HVB Bank folyósított 2003. március 20-án, és 2,2 millió euróról szól. Hogy ezzel mi lesz, az is csak akkor dől el, ha a per lezárult - akkor derül ki, hogy ki is a terület valódi tulajdonosa.

Előre! - a csillebérci tábor bejárata
Előre! - a csillebérci tábor bejárata
Top cikkek
Érdemes elolvasni
1
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.