Egy valóban rendkívüli kongresszus
A kormányfő eredetileg arra várt választ, hogy a párt melyik úton kíván tovább haladni: előre hozott választások, új kormány új kormányfővel, vagy a Megegyezés nyomán törekedni a többség megszerzésére. Az események azonban azóta átírták a kongresszus témáját. A T. Ház feloszlatását a parlamenti többség nem támogatta, a szabad demokraták egyre kevesebbet beszélnek szakértői kormányról, ráadásul az MSZP és az SZDSZ is leszögezte: nincs újramelegített koalíció. Van viszont pénzügyi világválság.
A rendkívüli kongresszus menetrendjét alig néhány órával a tanácskozás megkezdése előtt, péntek este véglegesítették. A frakcióvezetők és a jegybankelnök, valamint a kormány képviselőinek találkozója után az MSZP országos elnöksége is ülésezett, amelyen úgy határoztak: a másnapi kongresszus napirendjének fókuszában a pénzügyi válság álljon; a tanácskozás pedig - a kezdeti tervekkel ellentétben - végig nyilvános lesz.
A Kongresszusi Központban tartott rendezvény némi csúszással kezdődött, de nem azért, mert a Magyar Kommunista Munkáspárt néhány tagja "Árulók" feliratú táblákkal tüntetett az épület előtt - hanem mert az MSZP rövid frakcióülést tartott. A képviselőknek Veres János pénzügyminiszter adott tájékoztatást a helyzetről. Lapunk úgy tudja, a tárcavezető többször is elmondta, hogy "aki egyedül marad, azt a ragadozók levadásszák (lásd: Izland)", illetve "jó, hogy ha Magyarországnak csak a lábát tépik le". Állítólag Veres megerősítette, hogy Kelet-Európában is vannak gyengébb ellenséges próbálkozások, de nálunk - nem tudni pontosan, miért - erősebb volt a gazdaság elleni támadás.
- Sodró erejű változások közepén vagyunk - mondta kongresszusi beszédében Gyurcsány Ferenc pártelnök-miniszterelnök. "Ez a sodró vihar egyelőre inkább rombol, mint épít (...) Egy nemzet hajóját kell irányítanunk a viharban" - folytatta. A kormányfő szerint a kapitalizmus első igazi megroggyanásának vagyunk a tanúi. Hangsúlyozta, hogy a társadalmat három pillérre kell építeni: a polgárok normakövető magatartására; a kontrollált, de erős államra; illetve a piacra, a gazdaságra. "Háborog a tenger (...) Olyan ez, mint az árvíz. Éveken át építettük a gátakat. Ha nem tettük volna meg, most hiába rohannák a gátakra. Nem engedtünk a szirénhangoknak, hogy ne csináljuk. Annak köszönhető, hogy most bírjuk a nyomást, hogy az elmúlt két évben megerősítettük a gazdaság gátjait" - fogalmazott a miniszterelnök, majd folytatta a hajós hasonlatot: "Nem az a jó kapitány, aki a viharban erősködik. A jó kapitány nyugodt marad, és óvatosan, folyamatosan csökkenti a hajóvitorlára nehezedő nyomást. (...) Nekünk kell nyugodt kikötőbe kormányozni az ország hajóját. Újra kell számolni a költségvetést. Eközben óvatosnak és reálisnak kell lenni. Veres Jánosnak van igaza: háromszázalékos hiány alatt leszünk jövőre. Ez a kormány költségvetési politikában történelmet fog írni" - mondta a kormányfő. Gyurcsány szerint el kell hárítani a veszélyt, és meghatározni az új, hosszú távú célokat. Mindehhez azonban nemzeti összefogás szükséges, ezért egy társadalmi-gazdasági "nemzeti csúcs" összehívását kezdeményezte. Ezen a közjogi méltóságokkal, a frakciók, bizottságok vezetőivel, az önkormányzati szövetségekkel, szakszervezetekkel vitatná meg a válságból kivezető utat. "Lépéseket kell tennünk egymás felé. Ez a pillanat parancsa. Nem a hitünket kell feladni, hanem össze kell kapaszkodni. Azt kérem tőletek, a baloldaltól és minden magyartól, hogy mutassuk meg: amikor a hazát kihívás éri, képesek vagyunk a nemzet egészét összefogni" - fejezte be vitaindítóját a miniszterelnök.
Veres János pénzügyminiszter rövid beszédében megismételte, hogy a magyar betétesek befektetései biztonságban vannak a magyar bankokban. "Készek vagyunk az adócsökkentés visszavonására. Ez nem népszerű, de szükséges lépés" - fogalmazott. Szekeres Imre honvédelmi miniszter katonai hasonlattal élt: megtámadták a valutánkat, a legnagyobb bankunkat; ez olyan, mintha tankokkal támadnának ránk. Szekeres kijelentette: most az ellenzék is vizsgázik; ha csak tanácsokat ad, az kevés.
Vitányi Iván, a Szociáldemokrata Platform elnöke szerint a krízisre sohasem lehet felkészülni, de lehet jó választ adni rá. A populista uszítás és a diktatúra segítette Hitlert is hatalomra, ezért ki kell tartani a demokrácia mellett, és "a társadalomnak magának kell kiizzadnia a megoldást". Vitányi hozzátette: felelősség szempontjából az MSZP továbbra is koalícióban van a liberálisokkal. "Azért örülök ennek a kongresszusnak, mert végre kiderült: a ťGyurcsány, a hibásŤ szlogen komolytalan. Azt csak nem hiszi senki, hogy a miniszterelnök csak azért döntötte romba a Wall Streetet, hogy tarthasson egy jó kis kongreszszust" - forgatta a szavakat Lendvai Ildikó. A Habsburgok és Bourbonok történelmi példáját hozta a gyűlölködésre Hiller István pártalelnök, aki elmondta: az ellenfelek képviselőit akkor egy szobába zárták, hogy megegyezzenek. Sikerült nekik. "Itt az ideje, hogy mi is befejezzük az utálkozást. Eljött a megegyezés lehetősége és kényszere" - fogalmazott, hozzátéve: erős, aktív államra van szükség. Tabajdi Csaba, a szocialisták EP-delegációjának vezetője heves beszédet mondott, benne nemzeti és társadalmi szolidaritást sürgetve. A politikus kiemelte: nem állhatnak le az uniós fejlesztések; nemcsak a betétek védelméhez, de az uniós fejlesztésekhez is biztosítani kell az önrészt.
Vitazárójában Gyurcsány Ferenc megköszönte a hozzászólásokat, és többször is hangsúlyosan kiemelte Veres János pénzügyminiszter szerepét. (Gyurcsány és Veres kapcsolatára árnyékot vetett az elmúlt időszakban, hogy a minisztert állítólag nem vonták be időben a Megegyezés című dokumentum készítésébe; de szembekerült a kormányfővel a Robin Hood adó kapcsán is.) A miniszterelnök zárszavában üzent az ellenzéknek is: "meggyőződéssel mondom, hogy bennünk nincs utálat, megvetés, ellenszenv a riválisainkkal szemben. Ez nem jó és rossz csatája (...) El fog jönni a pillanat, amikor merünk gratulálni is az ellenfelünknek" - fogalmazott.
Gyurcsány végül a küldöttek támogatását kérte és kapta (mindössze három tartózkodás mellett) a nemzeti csúcs összehívásához, illetve a pénteken napvilágot látott 12 pontos intézkedési csomag végrehajtásához. Ezzel együtt elfogadták azt is, hogy a választmány vitára bocsátja a Hiller István vezette Alapérték Bizottság Haza és haladás című programját, illetve a Magyarország 2020 című nemzeti programvíziót is - ezekről a jövő évi tisztújító kongresszuson döntenek.
A három órán át tartó kongresszus utáni vendéglátás kissé disszonánsnak tűnt - az ételválaszték "finoman szólva" nem illeszkedett a "magyar gazdaságot ért támadás" drámai hangulatához.
Sürgős ügyek a T. Ház előtt
A házszabálytól való eltéréssel már ma tárgyalhatja és szavazhat az Országgyűlés a pénzügyminiszter által benyújtott "betétbiztonsági" törvényről, pontosabban a hitelintézeti törvény módosításáról. A csomag lényege, hogy a kormány értékhatár nélkül garanciát vállal a bankbetétekre. A törvény a kihirdetését követő harmadik napon lép hatályba. Már jövő héten kihirdethetik a jogszabályt.
Nem úgy a szabad demokraták által szorgalmazott költségvetési plafontörvényt, amelyet a most hétfői plenárison még nem sürgősséggel tárgyalnak. Ennek oka, hogy a szocialisták múlt csütörtökön nem támogatták
a házbizottsági ülésen a házszabálytól való eltérést. Lendvai
Ildikó, az MSZP frakcióvezetője
a Népszabadság kérdésére megerősítette: továbbra is érdekeltek a plafontörvény megszületésében és olyan időzítésében, amely még értelmessé teszi
a 2009-ről való gondolkodást. Vagyis a szabad demokraták által szorgalmazott javaslat még az adótörvények végszavazása előtt elfogadásra kerül.
Erős mondatok
"Vagy segítesz, vagy elsüllyeszted a hajót"
Tukacs István, a költségvetési bizottság szocialista tagja, a miniszterelnök adóügyi megbízottja:
- Jó, hogy a kongresszus eltért az eredeti napirendtől, és a pénzpiaci válság megoldására vonatkozó politikai döntésekre helyezte a hangsúlyt. A nemzeti csúcsnak azért van helye, mert bevon minden érintettet a megoldás folyamatába, és nem csak a politika szereplőit. Abban már várakozó állásponton vagyok, hogy az ellenzéki pártok miként lépnek, hiszen mást mondanak és tesznek a tárgyalóasztal mellett, mint a folyosón, tévékamerák előtt.
Mesterházy Attila frakcióvezető-helyettes, a Harmadik Hullám Platform vezetője:
- Fontos, hogy a mostanihoz hasonló esetekben a világ országaiban összefognak a nemzet érdekében; ezért előremutató és fontos a miniszterelnök kezdeményezése a nemzeti csúcs összehívására.
Kovács László, volt MSZP-elnök, az Európai Unió adóügyi biztosa:
- Az MSZP példás gyorsasággal reagált a Magyarországot is fenyegető nemzetközi pénzügyi válságra. Kongresszusa a lehetséges legjobb döntést hozta, amikor támogatta a miniszterelnök-pártelnök által a nemzeti összefogás érdekében kezdeményezett gazdasági-társadalmi csúcsértekezlet összehívását. A döntések jól illeszkednek az Európai Unió most formálódó közös irányvonalához, számíthatnak a közösség támogatására.
Donáth László képviselő, az emberi jogi bizottság tagja:
- A krízis jelentése görögül ítéletet jelent, jelen esetben inkább a krach, a csőd nyer értelmet. Megrendült a rendszerváltás óta meglévő naiv bizalom aziránt, hogy a kapitalizmus könnyebbséget hoz. Csőd a mostani helyzet, de nem végítélet. A kormányfő sajátosan és pontosan érzékeltette a belpolitikai helyzetet: a viharba került hajón a legénység minden tagjára szükség van. Két lehetőség van: vagy segítesz, vagy elsüllyeszted a hajót. Más választás nincs. Sok bűn és hiba lett elkövetve. Most egyet nem szabad elkövetni: a kisemberekkel megfizettetni a csőd árát.
Kapolyi László, a Magyar Szociáldemokrata Párt elnöke, az MSZP-frakció tagja:
- Beigazolódott az, amit 1980 óta részben ipari miniszterként, részben az MSZDP elnökeként hangsúlyozok: vagyis hogy a neoliberális gazdaságpolitika, a szabadpiaci felfogás és az állam szerepének kizárása indokolatlan volt. Ez most világméretekben igazolódott be. Szükség van tehát arra a szociáldemokrata felfogásra, amely az állam szerepét kötelezővé teszi, elsősorban a szociális biztonság területén. Jelen helyzetben a kormány azokat a lépéseket teszi, amelyek szükségesek és lehetségesek.
Szanyi Tibor, a gazdasági bizottság szocialista tagja, a Fenntartható Fejlődés munkacsoport vezetője:
- Ahogy azt a Népszabadságnak már a kongresszust megelőzően is hangsúlyoztam: ebben a példátlan világgazdasági helyzetben példátlan nemzeti összefogásra van szükség. Most az egy éven belüli kihívásokra kell összpontosítani; ilyen a tartalékok mozgósítása, a költségvetés és a pénzügyek biztonsága, illetve a kisvállalkozói szektor stabilizálása. Egy gazdasági-társadalmi minimumot kell meghatározni, és azt egy alkalmi nagykoalíciós szerződéssel fenntartani legalább a 2010-es választásokig. A kereteket a Nemzeti Banknak kellene meghatároznia.