A közjogi méltóságok egy része még nem döntött arról, részt vesz-e a miniszterelnök által kezdeményezett nemzeti csúcson. Kumin Ferenc, a Köztársasági Elnöki Hivatal főosztályvezetője a távirati irodának azt mondta: az eddigi ismeretek birtokában se igennel, se nemmel nem lehet válaszolni a miniszterelnök meghívására. A tényleges válasz kialakításához tudni kell, hogy mi lesz a célja ennek a felvetésnek, hogyan készítik elő a csúcsot, és miért nem elegendőek a meglévő kormányzati mechanizmusok a problémák megoldásához - tette hozzá.

A gazdasági-társadalmi csúcs pontos napirendje ismeretében, a meghívó kézhezvétele után lehet csak érdemben nyilatkozni a miniszterelnök kezdeményezéséről - így reagált az invitálásra az Alkotmánybíróság sajtófőnöke, Sereg András útján.

Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke viszont már közölte: részt vesz a tanácskozáson, mert - mint fogalmazott - minden olyan kezdeményezést támogat, amely a megoldás irányába mutat, és elősegíti a nemzeti közmegegyezést.

Kaposvári Bertalant, a Legfelsőbb Bíróság (LB) elnöki jogkörben eljáró elnökhelyettesét nem sikerült elérni, korábban azonban egy hasonló helyzetben - a közjogi méltóságok a melegfelvonulás után tartott megbeszélése kapcsán - úgy fogalmazott: ha meghívás érkezik a kormányfőtől, azt elfogadja.

Az MSZP, az MDF és - fenntartásokkal ugyan, de - az SZDSZ politikusai ott lesznek a nemzeti csúcson, a Fidesz és a KDNP később dönt a részvételről. Horn Gábor, a liberális párt ügyvivője úgy fogalmazott: szkeptikusak az ilyen kezdeményezésekkel kapcsolatban, nem gondolják, hogy a nemzeti csúcsok közelebb vinnének a megoldáshoz. Emlékeztetett arra, hogy legutóbb Horn Gyula volt kormányfő kísérletezett ilyesmivel a Bokros-csomag bevezetése előtt. Az országot meg kell védeni a nemzetközi pénzügyi válság hatásaitól, ez pedig csak úgy oldható meg, ha a pénzügy, a gazdaság és a politika meghatározó vezetői együttesen lépnek fel - indokolta igen válaszukat Herényi Károly, az MDF frakcióvezetője.

Szijjártó Péter reagálása szerint az elmúlt két nap történései azt mutatják, Gyurcsány Ferenc és a kisebbségi kormány nem érti, hogy miről van szó. Ha értenék, akkor tudnák, hogy a válaszlépések megtételére azonnali döntésre van szükség. Néhány hét múlva összehívandó és néhány hónap után valamilyen programot az asztalra letevő testületek összehívására nincs idő. "Nem is tudom, Gyurcsány Ferenc mire gondol, hogy addig a válság majd karba tett kézzel ül Hegyeshalomnál, és várja, hogy mikor léphet be az országba?" - jegyezte meg. A kormányfő 12 pontos javaslatáról Szijjártó azt mondta: a javaslatcsomag alkalmatlan a helyzet kezelésére, hiszen ennek megvalósítása tovább mélyítené a válságot. A helyzet kezelésére a Fidesz-KDNP 7 pontos közös javaslatát már közzétették, ez az, ami megoldást jelenthet.

Halász Zsuzsa, a KDNP szóvivője mindehhez hozzátette: nemzeti összefogásra ugyan szükség van, ám ezt ma az Országgyűlés testesíti meg, még akkor is, ha ennek öszszetétele "nem a nemzet akaratát jeleníti meg". Pártja számára elfogadhatatlan a bérek befagyasztása, ami egyben a nyugdíjak befagyasztását is jelentené. Elfogadhatatlan, hogy a kormány azokkal akarja megfizettetni a válság árát, akik dolgoznak, akik kiszolgáltatottak, akik a legnagyobb terheket cipelik. Ezért azt kérik a szakszervezetektől, a civil és nyugdíjasszervezetektől, hogy szükség esetén vessék be a nyomásgyakorlás minden lehetséges eszközét a kormány rossz intézkedéseivel szemben.

Az SZDSZ nem adja fel az adócsökkentés szándékát

A világgazdasági válság magyarországi hatásairól tárgyalt vasárnap délután az SZDSZ frakcióvezetője Veres János pénzügyminiszterrel. A tárgyalásról, amelyen mindkét politikus szakértők társaságában vett részt, Kóka János közleményben tájékoztatta az MTI-t. Mint írta: a tárgyaláson azt az álláspontot képviselte, hogy a parlament kezdje meg a költségvetési plafontörvény tárgyalását, és két héten belül szavazzon róla. Az ország és a gazdaság számára egyaránt káros lenne, ha a kormány a krízisre hivatkozva teljesen feladná az adócsökkentést - tette hozzá, hangsúlyozva: "felelős javaslatok" kellenek, ezért az SZDSZ kész újraszámolni adócsomagját, de nem adja fel az adócsökkentést. "Most 10 millió magyar állampolgár tulajdonáért, vagyonáért, munkalehetőségéért vagyunk felelősek. Ezért kell takarékos költségvetés, ezért kell növelni a tartalékokat. De a stabilitás igénye nem helyettesíti, hanem megelőzi a növekedés szükségességét. Mindent meg kell tennünk azért, hogy a vihar elmúltával az adórendszer egyszerűsítése, az adók és a járulékok csökkentése révén segítsük a gazdaságot abban, hogy növekedési pályán tudjon maradni" - fogalmazott. (MTI)