Hős vagy gyilkos?
Egyelőre csupán abban lehetünk biztosak, hogy szinte semmi nem igaz abból, amit a rendőrség a 2006. január 24-én este, kevéssel nyolc óra előtt Vecsésen, a Fő utcában található Halász pizzéria parkolójában történtekről eddig nyilvánosságra hozott. Csak az, hogy egy kábítószer-ellenes akcióban B. Balázs őrnagy lelőtte a Tolna megyei illetőségű P. Pétert (22), aki a helyszínen meghalt.
Közvetlenül a tragikus véget ért akció után a rendőrség arról tájékoztatott, hogy az ORFK Bűnügyi Ellátó Igazgatóságának (BEI) egyik bevetési egysége Tolna megyei nyomozók kérésére kapcsolódott be egy kábítószeres ügy felderítésébe. P. Pétert mint a jelentős forgalmat bonyolító kábítószer-kereskedő banda egyik tagját azonosították.
Akkor senki sem kérdezte meg a tolnai rendőröket, valóban ők kérték-e a BEI kommandósainak (nem tévesztendők össze az ORFK terrorelhárító szolgálatának kommandósaival) a segítségét P. elfogásához, bár az eset után minden bizonnyal igazolták volna a BEI sztoriját. Hivatalosan ma is ezt teszik. Nem hivatalosan azonban néhány tolnai rendőr másképp emlékszik a történtekre.
"Lejöttek a pesti nyomozók, és azt mondták, ebbe meg abba az utcába helyi rendőr be ne tegye a lábát, mert ők figyelőszolgálatot tartanak. Nekünk sem árulták el, kit és miért figyelnek. Másnap tudtuk meg, hogy Vecsésen elkaptak két Tolna megyei drogkereskedőt, s az egyiket lelőtték. Az újságok szerint egy kiló anyagot találtak náluk. H. Lajos, akit elfogtak, ismert díler volt. "
P. Péter halála után egy nappal a nyomozók átkutatták szülei lakását, ahol azonban sem drogot, sem kábítószer-fogyasztásra vagy -terjesztésre utaló eszközöket, nyomokat nem találtak, s más bizonyíték sem utalt arra, hogy drogkereskedő lett volna.
H. Lajos azóta sem állt bíróság elé az autójában talált egy kiló drog miatt. Szabadlábon várja a tárgyalást. Ma is azt a Renault-t használja, amelyben azon a végzetes napon P. Pétert lelőtték. Éppen csak a golyó ütötte szélvédőt cseréltette ki.
Máig rejtély, miért ült P. Péter H. Lajos Renault-jának volánja mögé, amikor saját Roverjével indult útnak otthonról. Ami biztos: a BEI bevetési egysége, kilenc civil ruhás nyomozó tíz perccel nyolc óra előtt három autóval elzárta a Renault útját a pizzéria melletti parkolóban. H. Lajos ekkor kiszállt az anyósülésről, és gyalogosan menekülni próbált. Tizenöt-húsz méterrel távolabb fogták el és bilincselték meg.
A hivatalos jelentések szerint P. Péter is menekülni próbált. A kocsiját közrefogó rendőrautók egyikének nekiment, majd hátramenetbe kapcsolt, hogy lendületet vegyen. Egy nyomozó ekkor nyitotta ki az anyósülés felőli ajtót, és rákiáltott: "Rendőrség, szálljon ki"!
P. a nyomozót elsodorva továbbtolatott. Majd felpörgette az autó motorját, amit az akcióban lévő rendőrök úgy értékeltek, hogy ki akar törni. B. Balázs két célzott lövése még azelőtt dördült el, mielőtt a Renault újra nekilódulhatott volna.
Később a rendőrök azzal magyarázták a történteket, hogy kollégájuk, akit P. elsodort, a kerekek előtt feküdt, s ha az autó újra elindul, áthajt rajta. Másik két rendőr pedig abban az összeroncsolódott autóban rekedt, amelyet az első kitörési kísérletkor a Renault összetört. Közvetlen életveszélyben voltak - állították a rendőrök.
Öt hónappal az eset után az ügyészség másképp látta a történteket. P. Péter autójának sebességváltója hátramenetben volt, amikor B. Balázs lelőtte a férfit. Két métert tolatott hátra attól a ponttól, ahol a rendőrautóval összeütközött, s még hármat hátrálhatott volna, ha valóban lendületet akar venni, de ő megállt. A rendőrtiszt, akit elsodort, akár egy cselgáncsozó, oldalra kigurult a veszélyzónából, közben könnyebb hámsérüléseket szenvedett. Semmiképpen sem feküdhetett tehát a Renault kerekei előtt. Mint ahogy az összetört rendőrautóba sem szorulhatott be két nyomozó; az első ütközéskor ugyanis csak pár tízezer forintos kár keletkezett az autóban.
Csecserics István, a Pest Megyei Főügyészség szóvivője 2006 júniusában a Népszabadságnak azt nyilatkozta: az ügyészség foglalkozás körében elkövetett, halált okozó, gondatlan veszélyeztetéssel gyanúsítja B. Balázst. A rendőrtiszt ellen decemberben benyújtott vádiratban azonban már emberöléssel vádolják B.-t, akinek szerdán kezdődik a pere a Pest Megyei Bíróságon.
B. ellen az eset után fegyelmi indult, amit a büntetőeljárás befejezéséig felfüggesztettek. A rendőrségi gyakorlatban szokatlan módon B. Balázst nem függesztették fel az állásából, azóta is rendőrként dolgozik. Sem az ügyében eljáró ügyészek, sem felettesei nem tartották indokoltnak a gyilkosság vádja alatt álló rendőrtiszt felmentését a munkavégzés alól, noha ennél kisebb súlyú jogsértések esetében már a gyanúsításkor felfüggesztik a rendőröket.
Nemrég K. M./Budapest aláírással levél érkezett a szerkesztőségbe. Írója érzékelhetően bennfentes, aki pontosan ismeri a rendőrségi szabályzatokat és a konkrét ügyet egyaránt. Szerinte a rendőrség házon belül el akarta tussolni az ügyet. Ezt látszik erősíteni az a tény is, hogy az ORFK mai vezetése is csak K. M. hozzájuk is eljuttatott leveléből értesült arról, hogy B. Balázst emberöléssel vádolja az ügyészség. Ők azonban - mint elmondták - már nem függeszthetik fel a tisztet. Az eset után egy éven belül lett volna lehetőség erre, ezt azonban az akkori rendőri vezetés elmulasztotta.
H. K. azt írja: B. Balázs egysége aznap kimerülten, éhesen, több mint 18 órás szolgálat után lépett akcióba a parkolóban. "Túl akartak már lenni rajta." "Az elfogást irányító parancsnok, maga B. Balázs hibás helyzetfelismeréssel, ésszerűtlenül és indokolatlanul, mondhatni, automatikusan tüzelt", noha ez nem feladata. A bevetési egységeknél a parancsnok mindig kijelöli azt a személyt, aki - ha szükséges, és parancsot kap rá - lőhet. Mindenki más csak önvédelemből használhatja a fegyverét.
A levélíró szerint semmi értelme nem volt lelőni P. Pétert. "Nincs olyan testrész, amit úgy meg lehetne lőni, hogy a lövés hatására a sofőr azonnal a fékre lépjen. Épp ellenkezőleg, a lövés hatására a célszemély fájdalmában még erősebben tapos a gázpedálra."
A levélíró szerint nem ez volt az első balfogása B. csapatának, ezért feletteseik nem is engedték őket akármilyen akcióban részt venni. Kizárólag gyalogos, vagy autójából kiszálló bűnözőket foghattak el. Mégis, az eset után pár nappal - így a levélíró - a parancsnokok zárt körben összeültek, és megbeszélték, hogyan tudják kivédekezni az ügyet. Az akkori főosztályvezető mindenkinek megtiltotta, hogy B. esetleges hibájáról beszéljen. Aki mégis morgolódott, azt még magasabb beosztású parancsnokok térítették jobb belátásra. Azokat, akik ennek ellenére is tiltakoztak, átszervezés címén "kirúgták". De már azok sincsenek a rendőrségen, akik annak idején tollba mondták B.-nek, mit írjon a jelentésébe, hogy ne legyen baja a történtekből.
"Az illetékes rendőri vezetők úgy intézték, hogy akik tudják az igazságot, még véletlenül se mondhassák el az ügyészeknek. A hibákat feltáró jelentéseket eltüntették. Átírták, az eredeti példányait szintén elrejtették - azoknak a belső szabályzatoknak is, amelyeket B. és csapata több ponton is súlyosan megsértett az akció során.
Az ORFK és a Pest Megyei Főügyészség is ismeri a levelet s az abban megfogalmazott súlyos állításokat. Azt is, miszerint B. társai már a felmentő ítéletet követő pezsgőbontásra készülnek, mivel - ha mindenki azt és csak azt vallja, amit megbeszéltek - semmiféle bizonyíték nincs a tiszt ellen. Az ügyészség fenntartja, hogy B. a rendőrségi törvény és a szolgálati szabályzat több pontját megsértve, aránytalan erőszakot alkalmazott, s indokolatlanul lőtte le P. Pétert.
A most kezdődő bírósági eljárásra tekintettel sem az ügyészség, sem a rendőrség nem vizsgálta, nem vizsgálhatta H. K. levelét, az abban bizonyítékok eltussolásáról, meghamisításáról szóló állításokat sem, de azt "tájékoztatásul" megküldték a B. Balázs ügyében eljáró bírónak. Ha a bíró úgy látja, akár a nyomozást is elrendelheti az abban foglaltak miatt. De ha nem, akkor maradnak a kérdések: miért kellett lelőni egy nem drogterjesztő fiatalembert, és hogy valóban meghamisították-e a rendőrségen az üggyel kapcsolatos vallomásokat és más bizonyítékokat?
