Lehet-e tényleg más a politika?
Az ország szinte valamennyi gondját - a munkanélküliségtől a hajléktalanok problémáin át egészen a "végzetes politikai megosztottságig" - felvette a megoldandó ügyek sorába, de most még nem alakul párttá a Lehet más a politika mozgalom. De hamarosan ez is meglesz, ígérik. Schiffer András és társai semmiféle intézményes együttműködést nem tudnak elképzelni bármely más párttal. Rauschenberger Péter alapító tag azt mondta: esélyt lát rá, hogy a 2009-es EP-választásokon már elinduljanak. Párttá válásuk attól függ, hogy megkapják-e szervezőmunkában, pénzben a társadalmi támogatást. Érdekesség, hogy Sólyom László egy tavalyi interjúban arról beszélt: örülne, ha létrejönne egy zöld párt, mert a közvélemény nagyon kiábrándult az itt folyó pártpolitizálásból. A Védegylet javasolta annak idején Sólyom Lászlót államfőnek. Akkor a Védegyletnek meghatározó személyisége volt az azóta onnan kivált Schiffer András, akit a Társaság a Szabadságjogokért szervezet ügyvivőjeként is ismerhetett a közvélemény.
Schiffer András ügyvéd
- Miért nem alakultak párttá?
- Harakirit követtünk volna el, ha pártként ugrunk elő a semmiből, esetleg nem is kellően felkészülve. Ehelyett a nyilvánosság elé tárjuk, szerintünk min kellene változtatni az országban, és ehhez igyekszünk megnyerni minél több honfitársunkat. A rendhagyó megoldást a beállt politikai rendszer és a politikai pástra lépés magas "financiális és morális küszöbe" miatt választottuk.
- Szavazóbázisként kikre számítanak?
- A csaknem negyvenszázaléknyi bizonytalan szavazóra. Ha mélyebbre ásunk, kiderül: eddig is jó néhányan szavaztak az MSZP-re vagy a Fideszre azért, hogy a kisebb rosszat válasszák. Mi pozitív alternatívát szeretnénk kínálni. Számítunk arra is, hogy az alakuló kezdeményezésünkben mind a szocialista, mind a liberális, mind a konzervatív hagyomány ápolói otthonra lelnek. Nem kívánunk együttműködésre lépni semelyik jelenlegi parlamenti alakulattal. Rendszeres párbeszédet, ha egyszer oda kerülünk, természetesen mindenkivel kell majd folytatni, egyenlő módon.
Rauschenberger Péter filozófus, fizikus
- Honnan lesz anyagi hátterük a pártépítésre?
- Az eddigi eredményeinket a tagok önkéntes támogatásának köszönhetjük. Ez infrastruktúrát, magasan kvalifikált emberek önkéntes munkáját és pénzbeli támogatást jelent.
- Ahogy kivettem a szavaikból: ha egy milliárdos szánna is pénzt egy új politikai erő felépítésére, önök nem kérnének belőle...
- Anyagi támogatásért cserébe semmiféle ellenszolgáltatást nem vagyunk hajlandóak ígérni, vagy ilyesmiről tárgyalni. A mi pártunkban, ha egyszer létrejön, nem fognak tudni politikai hatalmat vásárolni a pénzügyi hatalommal rendelkezők. Szeretnénk, ha a támogatóink többen lennének, de szeretnénk limitálni az egy támogató által adható összeget is. De leginkább arra vágyunk, hogy főként a hozzánk hasonló emberek adják össze a források zömét, akár néhány ezer vagy tízezer forintos összegekből.
- Egy éve építgetik a szervezetüket, ami még csak nem is jogi személyiség. Milyen belső struktúrára támaszkodnak, hogyan születnek a döntések?
- Legfontosabb a munkacsoport-struktúra. A teljesség igénye nélkül: létezik egy programalkotó csoport, egy elemző csoport, amelyik a politikai stratégiát alakítja; külön csoport felel a kommunikációért, egy másik a szervezésért és a logisztikáért. A szervezetépítéssel is külön team foglalkozik. Ez utóbbinak is köszönhetjük, hogy minden megyében jelen vagyunk. A gyors döntéshozatal érdekében létrejött az első, 13 fős választmány a szervezeten belül, de ennél jobban nem tervezzük leszűkíteni a döntéshozók körét.
- Mire elég az a háromszáz ember, akiket stabil tagként tartanak nyilván?
- Hozzánk munkával lehet csatlakozni - tehát nem háromszáz "szimpatizánsról" beszélünk. A 20-50 év közötti korosztályhoz tartozók vannak többségben. A derékhadat a zöldmozgalmakhoz tartozók adták, ez a kör egészült ki aztán a más, főleg jogvédő és szociális civil szervezetekből érkezőkkel. Sokan csatlakoztak hozzánk az államigazgatásból, az egyetemi szférából és a vállalkozói világból.