- Gáz van - közli Majorné Kiss Zsuzsanna, Balatonfűzfő polgármestere. - Végre! A gázvezetékrendszer kiépítése befejeződött, jelenleg tart a műszaki átadás. A lakások fokozatosan kapcsolódhatnak be a szolgáltatásba, de minden reményünk megvan arra, hogy legkésőbb november elejére az összes társasházban melegek lesznek a radiátorok.

Nem akármilyen bravúrról van szó. Az idén áprilisban ugyanis egyik napról a másikra kihűltek a gőzt és a meleg vizet szállító vezetékek a fűzfőgyártelepi városrészben, és úgy tűnt, hogy a 860 lakásban élő több ezer ember a most következő télen dideregni fog az otthonában. Bizonytalanná vált a magyar úszó- és vízilabda-válogatott felkészülését biztosító fűzfői sportuszoda helyzete is, mint ahogy fűtés nélkül maradtak a város közintézményei - a polgármesteri hivatal, a bölcsőde, az óvoda, a tűzoltóság és az orvosi rendelők.

Az ok: csődbe ment a Fűzfői Erőmű Kft., amelynek következményeként a cég nem kapott többé földgázt a működéséhez, azaz nem tudott tovább se áramot, se hőt, se meleg vizet szolgáltatni. Márpedig Balatonfűzfő gyártelepi városrészében szinte minden ingatlan kapcsolatban állt az erőművel.

- Ki voltunk szolgáltatva az erőműnek - pontosít Majorné Kiss Zsuzsanna. - Nemcsak amiatt, hogy nem tudtunk mástól hőt és meleg vizet venni, hanem azért is, mert a szolgáltatás nagyon drága volt.

A fűzfői erőművet még a fénykorában hatezer embernek munkát adó Nitrokémia építtette egyrészt az ipartelep, másrészt a városrész energiaellátásának biztosítására. Az uszoda például a forró gőzt, a lakótelep és 11 közintézmény a távhőt, néhány épület pedig a meleg vizet is az erőműtől vette. Az ipari termelés visszaszorulása után azonban mind kevesebb fogyasztója maradt a privatizált erőműnek, amely egyre drágábban értékesítette a szolgáltatásait: egy ötven négyzetméteres lakótelepi lakásban például tavaly már havonta 30-40 ezer forintba került a távhő.

- Éveken át számos kísérletet tett az önkormányzat arra, hogy megszüntesse a gyártelep függőségét az erőműtől - mondja a polgármester. - A gyártelepiek többsége azonban áprilisig nemet mondott a váltásra.

Fél éve azonban beütött a krach. Miután az erőműnek - földgáz hiányában - le kellett állnia, ráadásul a Fűzfői Erőmű Kft. ellen megindult a jelenleg is tartó felszámolási eljárás, a gyártelepen élők megértették, hogy nem várhatnak tovább: vagy bevezettetik a földgázt, vagy ősszel nagyon fázni fognak a lakásaikban.

- Az E.on egyetlen feltételhez kötötte a földgázhálózat kiépítését: a lakások többségének, valamint a közintézményeknek és az uszodának is csatlakoznia kell a rendszerre - mondja Majorné Kiss Zsuzsanna. - Az erőmű csődje miatt a gyártelepiek egy csapásra vállalták az átállást, így végül 752 lakásba vezették be a gázt. A közintézményekben is megtörtént a váltás.

Az általunk megkérdezett gyártelepi lakosok közül többen úgy fogalmaztak: áprilisban nagyon megijedtek, de most már örülnek az akkori helyzetnek, ami rákényszerítette őket a változtatásra. Néhányan megjegyezték viszont, hogy a földgáz bevezetése korábban nem kalkulált váratlan kiadást jelen-tett. Bár az E.ON nem kért a majdani fogyasztóktól közműfejlesztési hozzájárulást, a gázkazánok megvásárlása és a kivitelezési tervek elkészítése lakásonként így is 300-600 ezer forintba került. A polgármester szerint a lakosoknak jó befektetés volt a gáz bevezetése, hiszen a számítások szerint az olcsóbb fűtésszámlák miatt a negyedik-ötödik szezontól megtérülhet a beruházásuk. Az önkormányzati intézményekben valamivel lassabban, 5-10 év alatt hozza vissza az árát a 47 millió forintba kerülő átállás. A feleslegessé vált felszíni gőzvezetékeket - amelyek behálózzák egész Fűzfőgyártelepet - várhatóan elbontják majd.

Rendeződött a sportuszoda helyzete is. Tavasszal a hőhiány miatt hetekre be kellett zárni az állami tulajdonban lévő létesítményt, később egy helyi cég egy átmeneti időszakra biztosított annyi forró gőzt, amivel újra kinyithattak.

- Mi is bevezettük a gázt, és egy fűzfői vállalkozástól egy évre térítésmentesen kölcsönbe kaptunk egy nagy teljesítményű kazánt, így mostantól saját magunk állíthatjuk elő az uszoda vizének fűtésére szolgáló gőzt - mondja Erős József, a Balatoni Általános Olimpiai Köz-pont vezetője. - Egyelőre nem vettünk új gázkazánt, mivel átfogó energetikai rekonstrukcióra készülünk.

A 700 millió forintosra tervezett beruházás során megújul az uszoda teljes fűtése, légtechnikája, áramellátása, így például napkollektorokat szerelnek fel az épület tetejére. Erős József azt mondja, a rekonstrukció után akár hatvan százalékkal is csökkenhet a létesítmény üzemeltetési költsége.

- Ha nincs a tavaszi vészhelyzet, még mindig a drága távfűtést használnánk Fűzfőgyártelepen - mondja Majorné Kiss Zsuzsanna. - Így viszont a településen élők összefogásával rövid idő alatt sikerült hosszú távú megoldást találnunk a városrész legnagyobb problémájára.