A kutatók ezer felnőtt magyar állampolgárt kérdeztek meg arról, mennyire elégedettek külsejükkel, illetve a megjelenésük mennyire határozza meg emberi kapcsolataikat, munkahelyi előmenetelüket. Nos, csak minden ötödik magyar elégedetlen a külsejével, 40 százalék néha elégedett, néha elégedetlen saját külsejével, míg körülbelül ugyanenynyien vannak, akik elégedettek azzal, amit a tükörben látnak. Az emberek 30 százaléka az esetek többségében elégedett, míg 11 százalékuk szinte mindig.

A férfiak jóval elégedettebbek a külsejükkel, mint a nők. Az erősebb nem képviselőinek a fele legtöbbször vagy szinte mindig elégedett önmagával, míg a magyar nők közül csak minden harmadik.

A válaszadók mintegy kétharmada a párválasztásnál egyformán fontosnak tartja a belső és külső tulajdonságokat. Az emberek negyede párválasztásnál a belső tulajdonságokat részesíti előnyben, míg minden tizedik számára a külső az igazán fontos. És ők bizony zömmel férfiak. A kutatás rámutat arra is: minél fiatalabb valaki, annál valószínűbb, hogy a párválasztásnál a külső fontosabb szerepet tölt be, mint a belső tulajdonságok.

A kutatás szerint a magyarokra nem jellemző, hogy irigyek lennének mások külsejére, de itt - meglepő módon - területi különbségek is megjelennek, hiszen az adatokból arra lehet következtetni, hogy a budapestiek a leginkább hajlamosak az irigykedésre. Majdnem minden második fővárosi átélte már ezt az érzést. A közeli barátok, ismerősök külseje a vidéki városok lakóit hagyja a leginkább hidegen.

A magyarok 22 százaléka érezte már úgy, hogy külsejéből előnye vagy hátránya származott karrierjében. A nők közt ez az arány magasabb, 25 százalék. És persze újra a főváros: a külsőnek leginkább Budapesten van szerepe a karrier alakulásában. A budapestiek 31 százaléka számolt be arról, hogy külseje befolyásolta már szakmai pályafutását. A legkevésbé a vidéki városok lakói gondolják így. Az iskolázottság sem óv meg attól, hogy külsőnk alapján is megítéljenek.

Nem mintha az emberek többségének az érvényesülés lenne a legfontosabb érték. A magyarok többsége sokkal többre tartja a belső értékeket - harmóniát, illetve a testi-lelki egészséget - a külsőségeknél. A szépség, a hírnév és a gazdagság kevésbé izgatja az iskolázottabb, magasabb társadalmi státuszú csoportok tagjait, mint az alacsonyabb társadalmi réteghez tartozókat - olvasható a Magyar lelkiállapot 2008 című jelentésben. A Semmelweis Orvostudományi Egyetem Magatartástudományi Intézetének hatezer fős mintán végzett felmérése során azt is megállapították, hogy a külsődleges célok követése sokkal gyakrabban vált ki szorongást és depressziót. De ami a nőket frusztrálhatja, az a férfiak önbizalmát erősítheti. A nők kétharmada elégedetlen a testsúlyával, ami akár súlyos pszichés tüneteket is kiválthat. A férfiakat viszont kifejezetten magabiztosabbá teszi néhány kiló plusz - mutat rá a kutatást vezető Kopp Mária. Az intézet tudományos igazgatóhelyettese ugyanakkor nem tagadja, hogy korunk társadalmában egyre nagyobb jelentőséget kap a jó megjelenés, különösen a nagy presztízsű állásokat és társadalmi köröket felvonultató fővárosban.