Az eddigi szakmai álláspontok alapján valószínű, hogy a szakhatóságok nem lesznek képesek megegyezni, így a szakemberek szerint elképzelhető: új nyomvonalterveket kell készíteni a megyében. Ez azonban évekig késleltetheti a gazdasági és kereskedelmi szempontból létfontosságú, de már így is évek óta húzódó beruházást.

Az M35-ös autópálya már megépült szakasza - amely az M3-as folytatása - a polgár-görbeházi csomóponttól Debrecen nyugati határáig vezet, ahol a 4-es főútra csatlakozik. Az M35-ös tervezett folytatása Debrecentől déli irányba, Derecske város mellett húzódik Berettyóújfaluig, majd - a tervezett M4-eshez csatlakozva - Nagykereki községnél éri el a magyar-román határt. De a szakhatóságok nem tudtak megegyezni abban, hogy az új autópálya a Debrecentől húsz kilométerre délre található Derecskét vajon nyugatról vagy keletről kerülje-e el. Az egyelőre feloldhatatlannak tűnő dilemmát az okozza, hogy Derecskétől nyugatra kitűnő minőségű termőföldek terülnek el, keletre azonban a fokozottan védett növényvilágú Bihari-sík fekszik, amely természetvédelmi védelem alatt áll. Különböző szakhatóságok, természetvédelmi szervezetek és önkormányzatok mind a nyugati, mind a keleti területek védelmében fölemelték a szavukat, de megegyezésre egyelőre nem jutottak. Engedni - úgy tűnik - senki sem akar, így nem tudni, hogy az I-es, vagyis a nyugati, vagy a II-es, azaz a keleti nyomvonal épül-e meg.

Az M35-ös Debrecen-Berettyóújfalu között tervezett szakaszára 2008-ban készült egy környezeti hatástanulmány, amely megállapította: a forgalom szempontjából érdemi különbség nincs az I-es és a II-es számú autópálya-nyomvonal között. A tanulmány készítői szerint a Derecskét keletről elkerülő nyomvonal - közúthálózat-fejlesztési szempontból - előnyösebb lenne, viszont itt a gyorsforgalmi út kiemelt természeti értékeken haladna keresztül, ahol a sztráda a terület élővilágát veszélyeztetné. A tanulmány azzal zárul: az egyes környezetvédelmi szempontokat összevetve a szakértők az I-es számú nyomvonal egy módosított változatát javasolják továbbtervezésre - a módosított szakaszt a térkép I/1-es számmal jelöli.

Bakó István, Derecske polgármestere a keleti, azaz a II-es számú nyomvonal mellett érvel:

- A városunknak és az itt élő gazdák érdeke egyaránt az, hogy a termőföldjeink ne értéktelenedjenek el - mondta megkeresésemre. - Márpedig ha az I-es számú nyomvonal épülne meg, akkor az keresztben elvágná egymástól a földeket. Így nehézkesebb lenne a gazdálkodás, hiszen könnyen belátható: az autópályán nem lehet ötszáz méterenként mezőgazdasági lehajtókat építeni. Félő az is, hogy ha a földterületek veszítenének az értékükből, ez a derecskei földek esetleges felvásárlásához vezetne.

A nehézségek ellenére a polgármester bízik abban, hogy az autópálya az ígért határidőre - 2012-2013-ra - megépül.

Az autópálya engedélyező hatósága a Tiszántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség, amelynek hatósági igazgatóhelyettese, Nagy Márton azt mondta: tizennyolc szakhatóságot és önkormányzatot vontak be a véleményezési folyamatba, s ha ezeknek az álláspontja egymástól döntően eltér, akkor a közigazgatási eljárási törvény értelmében egyeztető tárgyalást hívnak össze a nyomvonalvita ügyében.

- Ez heteken belül megtörténhet - mondta -, mert azt tapasztaljuk, hogy egyelőre nem lehet megtalálni a közös nevezőt. A törvény azonban kimondja: ha valamelyik érintett fél nem adja hozzájárulását a nyomvonalhoz, és ehhez az álláspontjához az egyeztető tárgyalás után is ragaszkodik, akkor a nyomvonal engedélyezésére vonatkozó kérelmet el kell utasítani.

A felek csak egyvalamiben értenek egyet: nagyon gyorsan dűlőre kellene jutni. Annál is inkább, mert Romániában megkezdődtek a sztrádaépítések, és nem lenne szerencsés, ha a román oldalon elkészült gyorsforgalmi út Magyarországon csak a semmibe vezetne.