Az újabb csoportok közé sorolható a 2001-ben megalakult Harmadik Hullám, illetve a 2005-ös Ésszerűség és Felelősség Platform. A két fiatal tömörülés egyike a Népi Platform, illetve a 2007 elején intézményesülő, "gyurcsányistának" tartott Progresszív Platform.

Utóbbi ügyvezető alelnöke, Nagy László lapunknak azt mondta: az MSZP-nek teljes mellszélességgel vállalható programja van. "Mi nem tartjuk kudarcnak a liberálisokkal való tárgyalásokat, most majd a szakpolitikai kérdésekről egyeztetnek a szakpolitikusok". Hozzátette: a rendkívüli kongresszus nem veszítette el az értelmét, mert "van mit megbeszélni". Ő úgy látja, hogy "közelebb kerültünk a költségvetés elfogadásához, de még nincs itt a vége".

- Nyugodtan állítsa át a Fidesz az óráját 2010-re, az egypárti kormány kitölti a mandátumát - mondta Fekete Zoltán, a Népi Platform elnöke, aki úgy fogalmazott: az adótörvények és a költségvetés is átmegy a parlamenten. - Ez az SZDSZ érdeke is. Együtt kezdtük el a reformciklust, együtt is kell befejeznünk. Támogatniuk kell a kormányt vállalható, ésszerű kompromiszszumok árán. Ezekre a kompromisszumokra készen áll az MSZP - mondta. Fekete a rendkívüli kongresszus kapcsán hozzátette: nem lesz semmi rendkívüli, "a tisztségviselők kitöltik a mandátumukat".

Kertész Krisztián, az Ésszerűség és Felelősség Platform elnöke a Népszabadságnak azt mondta: az SZDSZ adójavaslataiban vannak olyanok, amelyek elfogadhatók és beépíthetők a tervezetbe. A költségvetési plafon például hozzájárulhatna a konvergencia-program hitelességének növeléséhez és a választási túlköltekezés megelőzéséhez, de az energiaszektorra kivetett extra adó valóban diszkriminatív lehet. Kertész leszögezte: az egykulcsos adót továbbra sem tartják elfogadhatónak. Ha a személyi ellentéteket sikerül a pártoknak feloldaniuk, akkor átmennek az adótörvények, ha nem, akkor nem - véli Kertész Krisztián.

- A politika kulcspontja az állam és a társadalom, illetve a gazdaság egyensúlyának megtalálása - ez Vitányi Iván, a Szociáldemokrata Platform elnökének véleménye, aki széles együttműködést sürget "az egymáshoz közel álló" szociáldemokraták és liberálisok közt.

A Mesterházy Attila-féle Harmadik Hullám Platform az a tömörülés, amely még a koalíciós válság kirobbanása előtt "a pártok közti megállapodás újragondolását" javasolta. Ő most azt mondja, örülnek a Megegyezésnek, megtestesülnek benne azok az irányok, amelyeket a harmadik hullám képvisel. "Platformunk "fél balra át!"-ot szorgalmazott, s ez benne van a Megegyezésben. Hiszünk abban, hogy az SZDSZ felnőtt politikát folytat és születhet kompromisszum."

Baja Ferenc, a jelentős befolyású Szocialista Platform elnöke azt közölte: megnyugtató, hogy az MSZP és az SZDSZ megbeszélései nem fokozták a feszültséget. "Nem volt hiszterizáló a tárgyalássorozat, még akkor sem, ha a két párt markánsan külön úton jár is" - mondta, hozzátéve: a Megegyezés-program "az eszmék terén hagy kívánnivalót maga után, de a realitások terén megfelelő". Baja szerint hiba lenne a költségvetés megszavazását politikai szavazásként kezelni. "Az ellenzék politikája nem csak akkor jó, ha nem szavazza meg a költségvetést. A Medgyessy-programot is (az MDF kivételével) megszavazták. Nem szabad hagyni, hogy a költségvetéshez való viszony legyen a fő karakterképző".

Az MSZP legnagyobb, legbefolyásosabb platformja a Kiss Péter vezette Baloldali Tömörülés. Ő azt mondta: a kormány legfőbb feladata, hogy végigvigye a felzárkózási programot. "A tét, hogy a versenyképesség emberi oldala, a szociális kérdés és az oktatás kerüljön új erővel a figyelem középpontjába. Van egymáshoz közeli baloldali és liberális vízió a jövőről, lehet közös Magyarország-képünk" - mondta Kiss Péter.