Nemzeti gyásznap
1849. október 6-án végezték ki Aradon a magyar szabadságharc 13 honvédtábornokát, Pesten pedig Batthyány Lajost. A tárgyalások sorrendjét a "bűnösség foka" határozta meg. Először Pesten gróf Batthyány Lajos, az első felelős magyar miniszterelnök, Aradon pedig a honvédsereg önálló seregtestet vezénylő főtisztjeinek perére került sor. Batthyányt még 1849 januárjában letartóztatták, és végül az olmützi törvényszék ítélte kötél általi halálra. Aradon a 13 tábornokot és egy ezredest szeptember 26-án ítélték halálra mint felségsértőket és lázadókat. (Gáspár András, Ferenc József hajdani lovaglómesterének ítéletét végül börtönre változtatták.)
A kivégzéseket október 6-ára, a bécsi forradalom és Theodor Baillet de Latour hadügyminiszter meglincselésének évfordulójára időzítették. Batthyány előző éjjel a hozzá becsempészett tőrrel nyakon szúrta magát, és bár életét megmentették, nem lehetett felakasztani. A helyi parancsnok saját hatáskörben "porra és golyóra" változtatta az ítéletet. A gróf nem engedte, hogy bekössék a szemét, és maga vezényelt tüzet a katonáknak. Utolsó szavai: "Éljen a haza!" Aradon ugyancsak október 6-án végezték ki a 13 honvédtábornokot: Aulich Lajost, Damjanich Jánost, Dessewffy Arisztidot, Kiss Ernőt, Knezich Károlyt, Láhner Györgyöt, Lázár Vilmost, Leiningen-Westerburg Károlyt, Nagysándor Józsefet, Poeltenberg Ernőt, Schweidel Józsefet, Török Ignácot és Vécsey Károlyt. (Lázár Vilmos ezredes volt, de a köztudat őt is tábornokként tartja számon.)
Október 6-a azóta a magyar nemzet gyásznapja. 2001-től hivatalosan is az.