Változik a fiatalok életstratégiája

2008-10-02

Alig rúghat labdába a felvételin az idősebb korosztály, mivel jelentősen csökkent a számukra indított képzések száma. A frissen érettségizettek körében pedig új módi a "kivárás", vagyis a továbbtanulást megelőző külföldi nyelvtanulás, illetve a szakmát adó végzettség megszerzése.

Magyarországon megéri diplomát szerezni, hiszen a felsőfokú végzettség úgy 20 százalékkal hosszabb élettartamot ígér a középiskolai végzettséghez képest (ennyivel tovább élnek a diplomások), a kereseti különbség pedig több mint kétszeres. Ez utóbbi adattal hazánk első helyen áll az OECD-tagállamok között; a legtöbb nyugat-európai országban a különbség ugyanis csak 30 százaléknyi. - A diplomás munkanélküliség ráadásul a híresztelésekkel ellentétben nem nőtt: változatlanul 3-4 százalékon áll, mindössze az álláskeresés ideje hosszabbodott némiképp - mutatott rá Kerekes Gábor, az oktatási tárca háttérintézményeként működő Educatio Kht. ügyvezetője.

Mindezek ellenére a felsőoktatásba jelentkezők száma az utóbbi években drasztikusan csökkent: a 2004-es, 167 ezres jelentkezői "csúcshoz" képest az idén már csak alig 97 ezren adták be jelentkezési lapjukat valamely intézménybe. Az okok egyebek közt a megváltozott képzési szerkezetben, illetve a fiatalok életstratégiájának változásában keresendők, de semmiképpen sem demográfiaiak; az érettségiző korosztály száma ugyanis nem csökkent.

Korábban a jelentkezők kétharmadát az idősebb korosztály, vagyis a nem az adott évben érettségizők tették ki. Ez a "bázis" csökkent, hiszen a felsőoktatás kapuinak egyre szélesebbre tárásával az intézmények fölszívták a korábban sikertelenül próbálkozókat. - Az idősebb korosztályt ráadásul hátrányosan érintette a bolognai, többciklusú képzés bevezetése - mutatott rá Fábri István szociológus, az Educatio Kht. vezető elemzője. A 2004-es "felfutáskor" az intézmények tömegesen indították el a különféle másoddiplomás, kiegészítő képzéseket. Ezek azonban a "bolognaival" megszűntek, a helyükbe lépő mesterképzések viszont az akkreditációs nehézségek miatt még csak elenyésző számban indultak el. Így az idősebb korosztály számára lényegében nem volt kínálat.

Hogy nem a fiatalok továbbtanulási szándékával van baj, azt jól mutatja, hogy 2007-ig folyamatosan nőtt a jelentkezők másik nagy hányadát kitevő, frissen érettségizettek aránya: a 2004-es 34 százalékról 47 százalékra. Az idénre ugyanakkor alig 43 százalékra esett vissza az arányuk. Ebben szerepet játszhatott a tandíj bevezetésének lehetősége is (a jelentkezési lapok beadásakor még nem törölte el a népszavazás az évi 105 ezres tandíjat), de Fábri István szerint lehetséges az is, hogy csupán a fiatalok életstratégiájában végbemenő változásnak vagyunk tanúi. Az utóbbi időben ugyanis már nem olyan "élesek a határvonalak", a diákok egyre nagyobb arányban "kivárnak", egy-két évre külföldre mennek, hiszen nyelvtudás nélkül sem a felvételin, sem a munkaerőpiacon nincs esélyük; vagy beiratkoznak egy-két éves, szakmát adó képzésekre, illetve további diplomát szereznek. A friss diplomások körében a "kivárók" aránya mintegy 20 százalék. Az érettségizettek továbbtanulási (vagy éppen tovább nem tanulási) stratégiájáról hamarosan elindul egy kutatás, amely választ ad a fenti kérdésekre is.

Fábri István szerint megjósolható, hogy a jelentkezők száma az elkövetkező években nőni fog. Az akkreditációs nehézségek legyőzésével egyre több mesterképzés indul majd, amely ismét megnyitja a lehetőségeket a már diplomás, idősebb korosztály előtt. A szociológus szerint az idősebb korosztály adja majd ismét a jelentkezők jelentős hányadát.

Harmadik helyen végzett a Budapesti Corvinus Egyetem általános menedzsment mesterképzése a Financial Times idei ranglistáján, amelyen ötven intézményt rangsoroltak - közölte az egyetem az MTI-vel szerdán. A felmérés a gazdasági felsőoktatási intézmények közül a harmadik helyre rangsorolta azt az általános menedzsment mesterképzési programot, amelyben hazánkban egyedüliként a Budapesti Corvinus Egyetem is részt vesz. A karrierlehetőséget és az anyagi elismerést vizsgálva a Budapesti Corvinus Egyetem Gazdálkodástudományi Karának gazdálkodási szakos nappali képzését a 26-27. helyre sorolta az újság. A ranglistára előzetes szűrést követően 50 intézmény került fel. A Budapesti Corvinus Egyetem gazdálkodási szakos nappali képzése a félszáz intézményből álló mezőnyben a két évvel ezelőtti európai 25. helyről a globális 43. helyre került. (MTI)

Orbán fogorvosa mindent megtett, mégis beragadtak az Ironmannek járó milliók

Hiába várja a júliusban azonnalira beígért állami támogatást a nyáron lezajlott Ironman 70.3 verseny szervezője. A nemzetgazdasági szempontból is fontos nemzetközi rendezvénynek a kormány 180 millió forintot ítélt meg, a pénznek a Magyar Triatlon Szövetségen keresztül kellene eljutnia az ironmanesekhez, de nem jut. A szakszövetség és a versenylicencet birtokló Kropkó Péter vállalkozása között rég elmérgesedett a viszony, főleg miután a szövetség a tavasszal megpróbálta bemártani őket az amerikai jogtulajdonosnál.

"A TEK működésképtelen, veszélyt jelent a magyarokra"

A Demokratikus Koalíció szóvivője azt követeli, hogy számolják fel a Terrorelhárítási Központot (TEK) és helyezzék szakmai alapokra a terrorelhárítást. Gréczy Zsolt szerint a hazai terrorelhárítás jelenlegi formájában működésképtelen, ezért veszélyt jelent a magyarokra és az Európai Unió többi polgárára is.

Brüsszel nem fél Orbántól és nem áll bosszút - interjú Navracsics Tiborral

Érzelmileg színesen fejezi ki magát – így fogalmazott Navracsics Tibor uniós biztos lapunknak annak kapcsán, hogy az Orbán a népszavazás után is csatákat akar nyerni Brüsszel ellen. A politikus beszélt arról is, miért szavazott nemmel a népszavazáson, kellet-e ehhez engedélyt kérnie, főnökétől, és elemezte az unió helyzetét is.

Nem nyomoznak - törvényesen jutott ingatlanhoz Rogán feltalálótársa

Nem történt bűncselekmény a BRFK Korrupciós és Gazdasági Bűncselekmények Elleni Főosztálya szerint akkor, amikor az V. kerületi önkormányzat a sajtó értékelése szerint rendkívül előnyös áron segítette hozzá az általa bérelt ingatlanhoz Csík Balázst, az offshore hétterű Hunguard Zrt. társtulajdonosát, Rogán Antal propagandaminiszter feltalálótársát.

Így töpörödött össze a pécsi magasház

Mostanra csupán néhány emeletnyi torzó maradt Pécs egykori híres panelmonstrumából, amit a Guiness Rekordok Könyve Közép-Európa legmagasabb lakatlan épületeként tartott számon. Az 1976-ban átadott, '89-re egy építési hiba miatt életveszélyessé vált 25 emeletes házat végeláthatatlan huzavona után idén tavasszal kezdték lebontani, a kivitelezők szerint év végére nyoma sem marad. Képsorozatunkban megnézheti, hogyan tűnik el lassan a föld színéről a Kádár-korszak egyik büszkesége.