Nem száguldanak a sztrádán a befektetők
Folytatás az 1. oldalról
Szegedet 2005 decemberében - a vártnál később - érte el az M5-ös. Azóta nem telepedett le igazán nagy és neves cég a Dél-Alföld központjában, az autósztráda fejlődést generáló hatásai azonban így is egyértelműek. Botka László polgármester példaként említette, hogy az utolsó 3-5 évben az infláció kétszeresével emelkedett a helyi cégek árbevétele - s ezzel együtt a helyi iparűzési adó. A Szegedet az országhatárral összekötő M43-as autópálya - amely a tervek szerint 2010 augusztusára készül el Makóig - szegedi elkerülő szakasza mentén új ipari területeket jelölnek ki. A város mellett a Dél-Alföld legnagyobb logisztikai csomópontját tervezik megépíteni. Informatikai és biotechnológiai cégek is érdeklődnek. Nagy iparvállalat azért nem települt le mostanában, mert a városban hiányzik a felsőfokú műszaki képzés, nincs megfelelő ipari munkaerő - állította Botka László.
Szeri István, a Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke ezt azzal egészítette ki, hogy számos korábbi fejlesztés - például az, hogy Csányi Sándor nagyvállalkozó Szegeden jelölte ki a tulajdonában álló Pick-Délhús, illetve a Sole-Mizo vállalatcsoportok központját, illetve a szegedi és a makói gumigyár privatizációja és fejlesztése - összefügg az autópálya elérhetőségével. A kamarai elnök szerint érdemes tágítani a kört: nemcsak Szegeden, hanem Szentesen (a francia Legrand villamossági gyárának fejlesztésével), és Mórahalmon (az agráripari parkba települő belga cégek révén) is érezni az M5-ös hatását.
De minél közelebb van egy település Budapesthez, annál jobbak az esélyei. Kiskunfélegyháza már 1998 óta megközelíthető autópályán. Közvetlenül az avatás után létesült a Pini olasz cég vágóhídja, és a budapesti Ganz Röck Kft. ipari kazángyára. A déli csomópont mellé települt a térség agrártermelőit tömörítő Kiskunság Tész logisztikai központja, és ugyanott talált helyet magának a belga tulajdonú Megaprofil Kft. préselt lemezeket előállító üzeme.
Kecskeméten szinte már el is felejtették, hogy valaha nem lehetett autópályán eljutni Budapestre. Igaz, a város zsúfolt, mert még nem készült el az elkerülő útszakasz, ám már eddig is számos német gépipari cég telepedett le. Az igazán "nagy halra" azonban több, mint tíz évet kellett várniuk. Az eddigi fejlődésre a koronát a Mercedes betelepülése teszi fel. Zombor Gábor polgármester szerint a nagyberuházás megváltoztatja a térség arculatát, és más településeknek is hoz új befektetőket. A kiváló infrastruktúra mellett fontos szempont volt a korszerűen képzett munkaerő, de Budapest közelsége is. Az M5-ösön és az M0-son át ma 40 perc alatt lehet Kecskemét központjából a Ferihegyi repülőtérre érni.
Ellentmondásosak a tapasztalatok az autópályák gazdaságélénkítő hatásáról az M7-es sztráda somogyi, zalai szakasza mentén fekvő településeken. A két megye határánál lévő Sávoly például sokat köszönhet a sztrádának: nagy szerepe volt abban, hogy spanyol befektetők nyolcvanmillió euróért itt építenek világbajnoki motorversenynek otthont adó pályát, majd szállodát és wellnessfürdőt. Másként vélekednek viszont a sztráda beruházásösztönző hatásáról a néhány kilométerrel távolabb lévő Zalakomárban. Varga Miklós, az augusztusban átadott M7-es szakasz mellett lévő település polgármestere szerint ugyanis eddig semmiféle előnyét nem látták a pályának - azonkívül, hogy a községet átszelő 7-es főúton csökkent a forgalom.
Ennél meglepőbb, hogy egyelőre Nagykanizsán sincs kézzelfogható jele a sztráda beruházásvonzó hatásának, de Marton István polgármester szerint a Kanizsa mellett vezető szakasz építésének kezdete óta sorra jelentkeznek a befektetők. A polgármester egyelőre nem kívánta megnevezni az érdeklődőket, csak annyit közölt: magyar és külföldi cégekkel egyaránt tárgyalnak, s ezek között van olyan, amelyik, ha letelepülne, négyezer embernek adna munkát Kanizsán.
- Sormás már most sokat köszönhet a sztrádának - mondta Szányi Gábor, a Nagykanizsa közelében lévő település idén elkészült, 35 hektáros ipari parkjának vezetője. - Egyértelműen az autópálya megépítésével, közelségével magyarázható, hogy néhány hónap alatt benépesült az ipari parkban öthektárnyi terület, sőt az egyik itt megtelepedett nagy logisztikai cég máris bővítést tervez. Mindezen felül folyamatosan érdeklődnek újabb befektetők, vagyis várhatóan hasonló ütemben bővülhet az ipari parkban lévő cégek köre.
Németh Géza, a Zala megyei Becsehely polgármestere úgy vélte: hosszú évek kellenek ahhoz, hogy egy településen érzékelhető legyen az autópálya gazdaságélénkítő hatása. Éppen ezért - tette hozzá - ők már annak is örülnek, hogy a pálya egyik benzinkútja a falunál épül meg. Így legalább néhány helybeli munkához, a falu pedig némi bevételhez jut az iparűzési adóból.
