Kórházítélet: eltérő értelmezések
Új alapot adott, mondhatni, markánsabb szerepet osztott a jogalkotóknak az egészségüggyel kapcsolatos szabályozáshoz az Alkotmánybíróság keddi döntése, amellyel megsemmisítette a kórháztörvény néhány paragrafusát - nyilatkozta lapunknak Baraczka Mariann, a Health Capital vezérigazgatója. Az egészségügyi tanácsadó céget vezető szakember, a tárca volt szakállamtitkára az AB-döntés után "alapvetően megfelelőnek" ítéli a kórháztörvényt. Baraczka szerint, ha a jogalkotók élnek az AB által adott felhatalmazással, minden korábbinál nagyobb lehetőséget biztosíthatnak az egészségügy centralizált irányításához. Az AB ugyanis megszüntette a kórházfenntartók és a Regionális Egyeztető Tanácsok közötti kötelező együtt döntést. Ha a jogalkotók részletesebben körülírják a döntés alapjául szolgáló feltételeket, akkor minden eddiginél szabadabban határozhat akár egy személyben a miniszter is a közfinanszírozott ellátórendszer átalakításáról.
Megkérdeztük: nincs-e ennél sokkal nagyobb jelentősége az AB-döntés indoklásában szereplő tételnek, amely szerint az államnak akkor is garantálnia kell a törvényben biztosított egészségügyi szolgáltatásokat, ha az az Egészségbiztosítási Alapból nem finanszírozható. Többek szerint ez az úgynevezett teljesítményvolumen-korlát eltörlését jelentheti, ennek ugyanis épp az a lényege, hogy nem csak az OEP költségvetési korlátain belül lehet gyógyítani. A szakértő szerint nem ez a megfelelő értelmezés. Véleménye szerint ez a kitétel csak azt jelenti: ha az E-Alapban nem lenne pénz a az ellátások finanszírozására, akkor sem állhatnak le az intézmények a gyógyítással.
Az InfoRádióban ugyanakkor Sinkó Eszter egészségügyi közgazdász azt mondta: az AB ezzel megkérdőjelezte a teljesítményvolumen-korlát alkalmazását. Ebből a kitételből ugyanis az következhet, hogy akkor is kell biztosítani az ellátást, és azt ki is kell fizetni a kórháznak, ha az OEP-nek nincs rá pénze.
Ezzel Pordán Endre, a tárca jogi szakállamtitkára sem ért egyet. Határozottan állítja, az AB megállapítása csakis az egészségbiztosító kassza hiányával kapcsolatos állami jótállásra vonatkozhat. Lapunk megkereste Molnár Lajos volt minisztert is, hiszen az ő hivatali ideje alatt hozták a törvényt, amit az AB részben kifogásolt. Ő azonban, mint visszavonulása óta mindig, most sem nyilatkozott.
A törvényt 2006. december 18-án fogadta el az Országgyűlés, a jogszabály április 1-jén lépett életbe. Életbelépésével az aktív kórházi ágyak negyede szűnt meg, hat kórházat bezártak. Az Alkotmánybíróság nem a döntés tartalmát, hanem meghozatalának módját kifogásolta.
Lapunknak Sereg András, az Alkotmánybíróság szóvivője kijelentette: amit e kérdésben az Alkotmánybíróság elmondhatott, az benne van az ítéletben. Hozzátette: érdemes megjegyezni: az AB több határozatában is foglalkozott az állam és a költségvetés teherbíró képességének összefüggéseivel, ám egyetlen esetben sem született olyan ítélet, amely az állami kötelezettségeket elszakította volna az ország teherbíró képességétől.
