Üzemzavar a Magyar Gárdánál
A volt főkapitány lapunknak megerősítette, hogy vele együtt a Magyar Gárda öt főből álló vezetősége is távozott. Arról, hogy tulajdonképpen kikről van szó, nem kívánt beszélni. Kérdésünkre hozzátette, hogy a megyei szervezeteket vezető kapitányok közt is voltak olyanok, akik lemondásukat fontolgatták: "őket én vettem rá a maradásra, kérve, tartsák egyben a csapatot".
A Magyar Gárda irányvonalát meghatározó belső fórumokról filmfelvételek is készültek, de - hangsúlyozta Dósa - ezeket csak szűk körben, gárdisták jelenlétében fogják levetíteni. A felvételek tartalmáról nem akart nyilatkozni.
A konfliktust elsősorban a Jobbikhoz való viszony okozza: azok húzták a rövidebbet, akik a Magyar Gárdát pártoktól független mozgalomként szerették volna működtetni.
A mostani eset nem az első, hogy a külvilág felé egységes képet mutató Magyar Gárdában zavar keletkezik. A sajtó hírül adta például, hogy a gárdába büntetett előéletű emberek is beléptek, némelyikük különféle tisztségeket kapott. Dósa nem tagadja, hogy előfordult ilyesmi. Azonnal vizsgálatot indítottak: többnyire kisebb szabálysértésekre vagy pitiáner ügyekre bukkantak, bűncselekmény elkövetése miatt - állította - csak néhány gárdistát kellett eltávolítani a szervezetből. Volt viszont egy férfi, aki kirívóan súlyos bűncselekményeket követett el. Miután ez kiderült, az illető öngyilkos lett. Dósa István szerint így vezekelt.
A gárda létrehozása a Jobbikon belül is keltett feszültségeket. Az idén tavasszal egyszerre három alapító tag jelentette be, hogy kilép a pártból: Fári Márton korábban a Jobbik etikai bizottságának, Kovács Dávid magának a pártnak, Nagy Ervin a választmánynak volt az elnöke. A kilépők a legsúlyosabb problémának azt látták, hogy a Jobbik vezetői nem rendelkeznek, nem is rendelkezhetnek semmiféle hatékony eszközzel a gárdába belépők megszűrésére. A Jobbik - hívták föl a figyelmet - szétválaszthatatlanul egybemosódott a gárdával, felelősséget vállalva valamiért, amit hosszú távon nem képes irányítani.
A három alapító kilépése nem különösebben rázta meg a Jobbikot, a Magyar Gárda vezetőinek távozása komolyabb veszteségnek tűnik. A következmények nehezen kiszámíthatók. Vona Gábor, a Jobbik és a gárdát létrehozó egyesület elnöke az egyik (pártjához közel álló) internetes portálnak nyilatkozva kijelentette: egészen mostanáig kizártnak gondolta, ma már azonban elképzelhetőnek tartja, hogy "akiknek ez a céljuk, azok kettészakítják a gárdát". Lapunk kérdésére csak annyit fűzött hozzá, hogy az "idő majd eldönti, mi lesz". A gárda vezetőségének lemondását külön nem kommentálta. Rengeteg más fontos teendője van - jegyezte meg -, ugyanakkor bízik abban, hogy a "Magyar Gárda megmarad annak, ami volt". Egyébként pedig "személyeskedő és alacsony színvonalú" vitákban nem szeretne részt venni.
Dósa István: Lehet, hogy egyszer fegyverrel...
2008. szeptember 4-én a magát a nemzeti ellenállás lapjaként aposztrofáló Magyar Jelen című újságban megjelent egy interjú, amit a Hatvannégy Vármegyét vezető Toroczkai László készített Dósa Istvánnal. Ebben Dósa egyebek mellett azt mondja: a gárdát meg kell őrizni, mert hosszú távú küldetése van, "egy nemzeti Magyarország megteremtése". E ponton Toroczkai közbeveti, hogy "Ez egy hatalmas harc lesz...." Dósa válasza: "Igen, amit most fegyvertelenül, de lehet, hogy egyszer fegyverrel fogunk megvívni." A hosszadalmas interjú végén Toroczkai arról faggatja Dósát, hogy - idézzük - "elkerülhetetlennek látod a polgárháborút?" Dósa István erre a kérdésre a következőket mondja: "Úgy érzem, hogy itt csattanás lesz. Ennek a mérete erősen kérdéses. S az is kérdés, hogy a hatalom hová fog állni. Vajon elvtelenül a cigányokat fogja támogatni a magyarok ellenében, mint jelenleg? Ráadásul ez a tendencia csak erősödni fog. Tudjuk, ugyebár, hogy egy sáskanépség került pozícióba, s a cigánykérdést gyakorlatilag ők gerjesztik, holott három intézkedéssel elejét lehetne venni az egész problémának. Ez az intézkedéscsomag munkához kötné a juttatásokat, tehát megszüntetné a jelenlegi formájában a segélyezést, a családi pótlék kérdését rendezné, s még néhány ilyen rendelkezés, s megállna ez a túlszaporodás. Minket neveznek rasszistának, holott a cionisták az igazi rasszisták. Magyarország egy európai kiadása a palesztinai helyzetnek. Itt a cigányokra bízzák a piszkos munkát, majd miután elvégezték, velük is leszámolnak."
