Fordított rászorultság

2008-09-23

Miközben a miniszterelnök dolgozatának adópolitikai részét mérsékelt lelkesedéssel fogadták a pártok, a szakértők és a közvélemény, addig a segélyrendszer átalakítására vonatkozó elképzelések széles körben kapnak elismerést. Nő majd a foglalkoztatottság, az állami kiadások is csökkenhetnek, hurrá. Láthatóan már-már közmegegyezés övezi azt a nézetet, hogy a foglalkoztatottság tényleges bővítésének és az állami kiadások csökkentésének útjában azok a naplopók állnak, akik a nagyszámú munkalehetőség helyett inkább a segélyt választják.

Gyakran hallani: nincs rendben, hogy segélyből csaknem anynyi pénzhez lehet jutni, mint munkából. Ez tényleg nem lenne rendben, csakhogy nincs is így. A városi legendákkal ellentétben segélyből (25-30 ezer forint havonta) kevesebb bevétele származik valakinek, mint ha munkabért (minimum 56 ezer forint) kapna. Ott követik el sokan a hibát, hogy a rendszeres szociális segélyhez hozzáadják a családi pótlék összegét is, és így vonják le a következtetést: a segély majdnem ugyanannyi, mint a minimális munkabér. Csakhogy a családi pótlékot a munkabérhez is hozzá kell adni, hiszen azt akkor is kapná az illető, ha dolgozna, a különbség tehát fennmarad.

Mások azt a kifogásukat hangoztatják, hogy a segélyekből annyi pénz jön össze, amennyiből már meg lehet élni, így a rendszer nem ösztönöz munkára. Valóban, a segély már csak azért segély, hogy legalább a túlélés esélyét biztosítsa, különben semmi értelme nem lenne. Túlélőtúra gyanánt bárki kipróbálhatja, hogyan él meg egy főre jutó 20-30 ezer forintból.

Persze az egész kérdés a cigányokról szól. Amikor a miniszterelnök a segélyezéssel kapcsolatban a társadalmi igazságérzet háborgásáról beszél, akkor természetesen mindenki rájuk gondol. Azok közül, akik követelik, hogy a cigányok menjenek dolgozni, vajon mennyien vennék fel a roma jelentkezőt a falu vegyesboltjának (a két-három munkahely egyike) megüresedő eladói állásába? És ha nagyon ösztönözzük a notórius segélyből élőt, akkor felveszik?

A társadalom és a baloldali kormány igazságérzetét nem az bántja, hogy a fizetési hierarchia tetején lévők is kapnak állami segélyt (családi pótlék), hanem az, hogy a létfenntartó segélyt a "nem dolgozó" cigányok is kapják. Miért nem csak a rászorulók kapják a családi pótlékot? A miniszterelnöki válasz: "ez széjjelszedése valaminek, ami együtt tart egy országot", ráadásul az állami kiadások is csak 10-20 milliárd forinttal csökkennének. Ezek szerint, ha a lakosság leggazdagabb tíz százalékának nem jutna családi pótlék, az "széjjelszedné" az országot, bezzeg a megszigorított segélypolitikával és a többség eddig kordában tartott indulatainak felszabadításával romák és magyarok közös országa egyben tartható. A miheztartás végett: rendszeres szociális segélyre, amiről a vita folyik, évi 60 milliárdot költ az állam. Feltéve, de meg nem engedve, hogy a segélyezettek harmada érdemtelenül kapja, és ezért a segélyrendszer átalakítása tőlük ezt a juttatást elveszi, akkor nagyjából annyit takarít meg az állam, mint amennyi miatt a családtámogatás átalakítását a kormányfő értelmetlennek tartja.

Íme, a fordított rászorultsági elv: a segélyt az is kapja, akinek nincs rá szüksége, de akinek nem jut más, attól a kormány elveszi.

Orbán fogorvosa mindent megtett, mégis beragadtak az Ironmannek járó milliók

Hiába várja a júliusban azonnalira beígért állami támogatást a nyáron lezajlott Ironman 70.3 verseny szervezője. A nemzetgazdasági szempontból is fontos nemzetközi rendezvénynek a kormány 180 millió forintot ítélt meg, a pénznek a Magyar Triatlon Szövetségen keresztül kellene eljutnia az ironmanesekhez, de nem jut. A szakszövetség és a versenylicencet birtokló Kropkó Péter vállalkozása között rég elmérgesedett a viszony, főleg miután a szövetség a tavasszal megpróbálta bemártani őket az amerikai jogtulajdonosnál.

"A TEK működésképtelen, veszélyt jelent a magyarokra"

A Demokratikus Koalíció szóvivője azt követeli, hogy számolják fel a Terrorelhárítási Központot (TEK) és helyezzék szakmai alapokra a terrorelhárítást. Gréczy Zsolt szerint a hazai terrorelhárítás jelenlegi formájában működésképtelen, ezért veszélyt jelent a magyarokra és az Európai Unió többi polgárára is.

Brüsszel nem fél Orbántól és nem áll bosszút - interjú Navracsics Tiborral

Érzelmileg színesen fejezi ki magát – így fogalmazott Navracsics Tibor uniós biztos lapunknak annak kapcsán, hogy az Orbán a népszavazás után is csatákat akar nyerni Brüsszel ellen. A politikus beszélt arról is, miért szavazott nemmel a népszavazáson, kellet-e ehhez engedélyt kérnie, főnökétől, és elemezte az unió helyzetét is.

Nem nyomoznak - törvényesen jutott ingatlanhoz Rogán feltalálótársa

Nem történt bűncselekmény a BRFK Korrupciós és Gazdasági Bűncselekmények Elleni Főosztálya szerint akkor, amikor az V. kerületi önkormányzat a sajtó értékelése szerint rendkívül előnyös áron segítette hozzá az általa bérelt ingatlanhoz Csík Balázst, az offshore hétterű Hunguard Zrt. társtulajdonosát, Rogán Antal propagandaminiszter feltalálótársát.

Így töpörödött össze a pécsi magasház

Mostanra csupán néhány emeletnyi torzó maradt Pécs egykori híres panelmonstrumából, amit a Guiness Rekordok Könyve Közép-Európa legmagasabb lakatlan épületeként tartott számon. Az 1976-ban átadott, '89-re egy építési hiba miatt életveszélyessé vált 25 emeletes házat végeláthatatlan huzavona után idén tavasszal kezdték lebontani, a kivitelezők szerint év végére nyoma sem marad. Képsorozatunkban megnézheti, hogyan tűnik el lassan a föld színéről a Kádár-korszak egyik büszkesége.