Az ügyintézés az utóbbi néhány évben nem vált számottevően gyorsabbá, az ügyfelek terhei nem csökkentek, és az internet nyújtotta lehetőségeket sem használták ki - állapítja meg az igazságügyi tárca munkaanyaga. E szerint nem hozott jelentős áttörést a közigazgatási eljárásról szóló, három éve hatályba lépett törvény (KET), így a kormány a jogszabály átfogó módosítására készül.

A közelmúltban több mint ezer kérdőív alapján értékelték a KET hatását, és az eredmények azt mutatják, hogy a megkérdezettek 56 százaléka nem elégedett a változásokkal. Harmaduk a helyzetet jobbnak, hét százalékuk pedig rosszabbnak látja, mint korábban. Az ügyintézés eredményességében a válaszolók háromnegyede nem érzékel javulást, csak minden ötödik ember szerint lett hatékonyabb a közigazgatás. Csupán húsz százalék szerint gyorsultak az eljárások.

E most készülő törvényjavaslat az ügyintézési határidők csökkentése mellett számos, az adminisztrációs terhek mérséklését célzó elképzelést is tartalmaz. Már a ma hatályos törvény is előírta például, hogy az ügyféltől nem lehet olyan adatot kérni, amely föllelhető a hatósági nyilvántartásokban. Ennek azonban nem sikerült érvényt szerezni, és az embereket gyakran ma is elküldik, hogy hozzanak igazolásokat. A tervezetben nyomatékosabban szerepel, hogy a hivatalok maguk kötelesek beszerezni a más hatóságoknál rendelkezésre álló információkat, sőt, 2011-től kiterjesztenék a kört a bíróságokra és a közjegyzői kamara zálogjogi nyilvántartására is. Vagyis: például cégkivonatot sem kérhetnének a féltől.

Változnának az egyablakos ügyintézés feltételei, s bővülne az egyszerűsített eljárások köre. Így valószínű, hogy az embereknek kevesebbet kellene "szaladgálniuk".

Az e-ügyintézés nem újdonság, de egyelőre csak korlátozottan működik. A helyzetet jellemzi, hogy a közigazgatási hivatalokhoz a KET hatályba lépése óta egyetlen elektronikus úton benyújtott kérelem sem érkezett. A tervezet szerint az egyes hatóságok 2011-től már kizárólag elektronikus úton tarthatnák egymással a kapcsolatot. Ugyanakkor a felek számára is lehetővé tennék, hogy ha akarják, minden ügyüket az interneten keresztül intézzék.

Az ügyfeleket számos kötelezettség terheli - például a határidők betartása, személyes megjelenés -, és ha ezeknek nem tesznek eleget, ügyüket ejtik, esetleg bírságot kell fizetniük. Az államigazgatás mulasztásának viszont többnyire nincs következménye. Ezért a tervezet kilátásba helyezi: ha a hatóság késlekedik, vissza kell fizetnie az illetéket. Ha pedig az eljárás az ügyintézési határidő kétszeresénél több időt venne igénybe, dupla pénz járna vissza. További büntetés, hogy miközben az illeték központi bevétel, a visszatérítés az érintett hatóság saját büdzséjét terhelné.