Lángvágóval érkeznek a kincsvadászok
A nemzeti park területen ezeregyszáz barlang van, köztük a 254 méter mély, csaknem hét kilométer hosszú István-lápai. Ezekből ötvenkettő fokozottan védett, mert olyan történeti, régészeti vagy természeti értékeket rejt, amelynek megbolygatása visszavonhatatlan károkkal jár.
- Az elmúlt évtizedekben a "kincsvadászok" több ilyen barlang bejáratát is tönkretették, esetleg új járatokat alakítottak ki azért, hogy közelebb jussanak a föld alatti területekhez - mondja Duska József, a Bükki Nemzeti Park igazgatója. Szavai szerint amit a barlangokból elvisznek, az megszűnik létezni a tudomány és a kutatók számára, tovább nem elemezhető, nem vizsgálható. Épp ezért fontos, hogy a barlangok lejáratát jól zárhatóan védjék a gyakran rendkívül leleményes amatőr kutatók elől.
- Olyan technológiával kell ezeket a nyílászárókat megépítenünk, hogy háton cipelhető lángvágóval se tudják azt elmozdítani - folytatja az igazgató. A bükki barlangok állapotának javítása érdekében egyes fokozottan védett barlangokat lezárnak, máshol létrákat helyeznek el. Felmérik és visszatemetik az illegális beásásokat, és elkezdődik a Szeleta-barlang rehabilitációja is. Ez a Miskolc környéki barlang arról nevezetes, hogy itt találtak először ősemberleleteket, s a jégkorszaki, babérlevél alakú lándzsahegyek és más eszközök a "szeletai kultúra" néven váltak ismertté. A fokozott védelem alatt álló barlang számos veszélyeztetett állatfaj - köztük fokozottan védett denevérfajok - szálláshelye.
A Hevesi Füves Puszták és a Borsodi Mezőség tájvédelmi körzetében 20 kilométeres szakaszon földkábelre cserélik a sok madár pusztulását okozó elektromos szabadvezetékeket. Oszlopokat, középfeszültségű vezetékeket szigetelnek le a madarak védelmében a Bükki Nemzeti Parkban is, ahol számos fokozottan védett madárfaj költ.
A békákat is érinti a fejlesztés: a téli vermelő helyekről ugyanis tavasszal a tavakhoz ezrével vonulnak szaporodni, s közülük sokat elgázolnak az utakon. A Bogácsi halastónál, és Felsőtárkányban éppen ezért az utak alatt békaátjárókat építenek, és terelőket helyeznek el. Dél-Borsodban a vízellátást biztosítják a kiszáradó félben lévő vizes élőhelyeken, és átalakítják a dűlőút-rendszert is, hogy a tájfenntartó gazdálkodást végző termelők az eddiginél is kevésbé zavarják a terület védett állatvilágát.
A Mátra értékes hegyi rétjein és gyepein számos ritka, védett - vagy fokozottan védett - növény- és állatfaj él. A hagyományos mezőgazdálkodási tevékenység megszűnésével a rétek állapota leromlott, a területek erdősültek, megváltoztak. Duska József szavai szerint egy hároméves program során helyreállítják a réteket, odafigyelnek arra, hogy mikor engedélyezzék a kaszálást, így az őshonos fajták elterjedését elősegíthetik, míg a nem kívánatos növények elszaporodását meggátolhatják. Gyeprekonstrukciós program indul a Bükkalján is, várhatóan mintegy kétszázötven hektáros területen.
