Az iskolából vittek magukkal a sátoraljaújhelyi gyámügy emberei kedden egy elsős kisfiút, állítólag azért, mert mindeddig összesen három napot járt iskolába, a családjában pedig nem megfelelőek a szociális körülmények. A 12 gyereket nevelő családból ezen a napon még öt gyereket vittek el a gyámügyesek. Velük együtt az elmúlt időszakban összesen 26 gyermeket emeltek ki családjukból az önkormányzat munkatársai.

Az első botrány júliusban tört ki. Akkor tíz roma gyereket rendőri segítséggel, a szülők akarata ellenére emeltek ki a családjukból. Roma polgárjogi szervezetek is kifejezték tiltakozásukat, Márton Mihály, Sátoraljaújhely cigány kisebbségi önkormányzatának elnöke pedig a ZooM internetes honlapnak etnikai tisztogatásról beszélt. Szerinte ugyanis a hivatalnokok azzal zsarolják a családokat: vagy elköltöznek a településről, vagy állami gondozásba veszik a gyerekeiket. Szerinte "az etnikai tisztogatás" mögött a város vezetése áll.

Horváth Aladár, a Roma Polgárjogi Alapítvány elnöke a keddi ügy részleteit még nem ismeri, ennek ellenére azt állítja: a város szabadulni akar a romáktól. Szerinte nincs az a gyerekpszichiáter, aki ne azt vallaná, hogy a gyerekeknek még egy rossz családban is jobb, mint szülők nélkül.

A sátoraljaújhelyi polgármesteri hivatalban nem kommentálták sem a történteket, sem a vádakat. Szamosvölgyi Péter, Sátoraljaújhely polgármestere egy korábbi közleményében ugyanakkor világossá tette, hogy "nem riadnak viszsza a rágalmaktól". Jelezte, hogy rövidesen további roma gyerekeket helyeznek ideiglenes állami gondozásba.

Babusik Ferenc szociológus szerint ezzel az erővel az ország bármely pontján ki lehetne emelni családjukból a roma gyerekek többségét. A szociális körülmények ugyanis szinte sehol sem jobbak, mint Sátoraljaújhelyen. A kérdés inkább az, hogy hol, mennyire toleránsak a romákkal szemben. A szociológus állítja: ha a pedagógusok odafigyelnek, és olyan programokat találnak ki, amelyek segítenek a cigány gyerekek alkalmazkodásában, a gyerekek eljárnak majd az iskolákba.

Másként látják ezt a sátoraljaújhelyi pedagógusok. Az érintett iskola egyik, neve elhallgatását kérő tanára mondja:

- Rám biztosan nem panaszkodna egyik család sem, tudják, hogy jól bánunk a gyerekeikkel. Személy szerint jó viszonyban vagyok velük, de tehetetlenül nézem, hogy mi történik nap, mint nap. Akkor, amikor a gyerek tetvesen jár iskolába, éhezik, a szülei pedig elisszák a pénzüket, nem igazán lehet etnikai tisztogatásról beszélni. Ha a szülő semmit nem tesz hozzá, akkor én akár meg is szakadhatok, akkor sem leszek képes csodákat tenni - mondja a tanár.

A "tisztogatás"-elméletet valamelyest árnyalja, hogy információink szerint kedden nemcsak roma, hanem két nem cigány származású gyereket is elvitt a gyámügy.

A gyermekvédelmi törvény csak általánosságban ír "az ideiglenes elhelyezés lehetséges jogszerű okairól", így aztán egyedi értelmezés kérdése, mi tekinthető annak. A szöveg szerint az elhelyezés akkor indokolt, ha "a gyermek testi, érzelmi és erkölcsi fejlődését családi környezete súlyosan veszélyezteti". A hatósági intézkedést gondozási folyamatnak kell megelőznie. Így például, ha a gyermek nem jár iskolába, először a Gyermekjóléti Szolgálatnak kell kezdeményeznie a gyermekek védelembe vételét.

Sólyom: Vannak elkötelezett pedagógusok

A pedagógusok diákokért tett erőfeszítéseit méltatta és az összefogás fontosságát hangsúlyozta a hátrányos helyzetű gyerekek érdekében Sólyom László köztársasági elnök a baranyai Magyarmecskén. - Vannak elkötelezett pedagógusok, akik minden nehézség ellenére küzdenek; nyelveket tanítanak, tánccsoportokat szerveznek. Nekik köszönhetően a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók is olyan "muníciót" kapnak az iskolákban, amely nagyban segíti őket az életben való boldogulásban - hangoztatta az államfő, miután látogatást tett a helyi általános iskolában. (MTI)

Roma demonstráció az állami gondozásba adás ellen Sátoraljaújhelyen július 28-án