Messzebbre mentünk, mint lehetett
Eddig a választási években a költségvetési hiány mindig "meglódult", de most nem fog - ígérte Gyurcsány Ferenc a Budapesti Corvinus Egyetem hallgatóinak tartott fórumon tegnap. Ez az alkalom hagyományosan a gazdasági számvetésé a miniszterelnök számára, s most sem volt másképp. Meszsziről futott neki. Az egyórásra tervezett előadás időtartama meg is duplázódott. Megemlítette, hogy 2001-ben például a gazdaság növekedését erősen meghaladó módon emelkedett a fogyasztás és a reálbér, meglehetősen nehéz helyzetet teremtve hosszú távon. A kormányfő az ilyen helyzetek elkerülésére közpénzügyi törvényt kíván benyújtani és elfogadtatni a parlamenttel. Gyurcsány szerint ebben az ellenzéki oldal várhatóan nem lesz partner, így a kormányfő minél több "feles rendelkezéssel" kívánja elérni a célt.
Gyurcsány állította, hogy 2009-ben trendforduló következik az államadósság és a hiány tekintetében. Hallgatói kérdésre elmondta, hogy az euró bevezetésének maastrichti kritériumai már 2009-2010-ben elérhetőek lesznek, mivel az inflációs követelmény tartható, az államadósság és a hiány pedig csökkenni fog. Ezzel együtt konkrét bevezetési céldátumot nem említett, mindössze azt mondta: a kritérium teljesítése esetén minél előbb szükségszerű csatlakozni az eurózónához.
A kormányfő emlékeztette a hallgatóságot, hogy 2006-ban világos célként határozták meg a költségvetési kiigazítást és a szerkezeti reformokat. Az előbbi kapcsán megjegyezte: az utóbbi huszonöt évben ilyen "brutális" kiigazításra nem volt példa Európában. Az államháztartási hiány 2006-ban 9,2 százalék volt (kiigazítás nélkül 11,6), míg a tervek szerint ez a szám 2011-re már alig 2,2 százalék lesz. Gyurcsány bejelentette, hogy két héten belül az Országgyűlés asztalára teszik a költségvetést, amelyben a hiányszám 3,2 százalék lesz. A szerkezeti reformokat illetően a miniszterelnök azt mondta: amit lehetett, azt megtették. "Messzebbre mentünk, mint lehetett vagy szabad lett volna" - fogalmazott, hozzátéve, hogy a négy reformterület közül csak az egészségügyben végeztek "nem félre sikerült, hanem fél reformot", amely így is rendezte a sorokat.
Merre tovább? - tette fel a kérdést Gyurcsány. A gazdasági növekedést illetően emelkedő számokat mutatott, hozzátéve, hogy - bár az unió átlagnövekedésénél várhatóan kétszer olyan jól teljesítünk majd, ez mégsem kiugró eredmény, mert az unió várt növekedése mindössze 1,5-2 százalék. Az állami kiadásokról szólva azt mondta: ezeket a 2007-ben a GDP-arányos 44,6 százalékról 2012-re 40-42 százalékra fogják levinni. "Aki ennél radikálisabb csökkentést tud végrehajtani szociális sérülések nélkül, az előtt megemelem a kalapom" - mondta a kormányfő, nyilván az SZDSZ-re utalva. Gyurcsány ezt követően bemutatta, hogy ezermilliárdos adócsökkentésre nincs mód, mivel nem teremthető elő annak forrása. (Ha például a családi pótlékot a felső tíz százaléktól elveszik, mindössze 15-20 milliárdot nyer a költségvetés. Ha a nyugdíjakat csak inflációkövetővé teszik, 30 milliárdot tudnának hozni a közös kasszának, de elviselhetetlen megvonás lenne a nyugdíjasok számára, ami vállalhatatlan.)
Az adócsökkentési elképzeléseket illetően a kormányfő elmondta, hogy az MDF és az SZDSZ által szorgalmazott (két külön kulccsal: 20 és 17) egykulcsos adó 250-260 milliárd forintnyi bevételkiesést jelentene, adójóváírással még ennél is többet. A KDNP által javasolt családi adózás elsősorban a jól kereső, többgyermekes családokat segíti. A kormány által javasolt komplexebb csomag az szja-t 750 ezer forintig nullaszázalékos kulcscsal, 750 ezer és 3 millió között 18 százalékos kulccsal, míg 3 millió felett 36 százalékos kulccsal adóztatná. A társasági adó 18 százalék lenne, a munkavállalói járulékot 32 százalékról 22 százalékra csökkentenék. Ez utóbbi Gyurcsány szerint "a legbrutálisabb" járulékcsökkentés, ami megvalósítható. Ez is négy év alatt, lépcsőzetesen. A miniszterelnök rámutatott, hogy az eltitkolt jövedelmek miatt 2400 milliárd forinttól esik el az állam. "Az adócsökkentés nem karácsonyi ajándék, amely csilingelésre ott vár minket a fa alatt. Nekünk is tenni kell érte" - fogalmazott.
Előadása végén a hallgatók kérdéseire válaszolt a kormányfő. Az MSZP választási esélyeiről azt mondta: Magyarországon nagy baj, hogy a képviselők mindenáron népszerűek akarnak lenni. "Nem csinálok abból ügyet, hogy ha holnap lennének a választások, akkor az MSZP alulmaradna. Azért nem, mert 2010 még messze van. És olyan párt még sohasem nyert választást, amely félidőben vezetett" - fogalmazott, majd a hallgatókhoz fordulva azt mondta: "Jó lenne, ha a politikusaink egy része nem a parlament nyújtotta anyagi biztonság miatt politizálna. Aki önök közül politikusnak állna, előbb menjen el dolgozni, alapozza meg a saját egzisztenciáját, és jöjjön. Ránk férne, ha valaki megrázná a cseresznyefát. Sokan le fognak esni. De előre szólok, én kapaszkodós típus vagyok" - fejezte be nagy tapssal fogadott előadását a miniszterelnök.
