Ökológiaa sakktáblán- matt nélkül
Nem sokkal szombat délelőtt felborult a Szent István körút ökológiai egyensúlya. Egy hajléktalan férfi reménytelen győzködésben próbálja elmagyarázni két fiatal aktivista lánynak, miért is van szükség sok-sok parkoló vagy épp haladó autóra Budapesten.
- Maguk azé' tüntetnek, hogy kevés autó legyen; de hát idefigyeljenek, én hajléktalan vagyok, nekem meg az a jó, ha sok autó van, különben kinek árulnám az ojságot? - veti oda alkalmi dühvel a pesti laét (az elnevezés a Létminimum Alatt Élők Társaságából származtatott fővárosi szlengben született). "Mi pedig több parkot és kevesebb zajt szeretnénk a városban" - így a demonstrációs válasz.
Ezért tartott több civil szervezet is szombaton alkalmai pikniket, hogy elhódítsák a Szent István körút és a Teréz körút egy-egy parkolóhelyét az autósoktól, s egy egész szombaton át parkként használják azokat. Teázva, sakkozva, gyümölcsöt majszolva, amúgy a Margit hídi kerékpársáv miatt az Oktogonig gyűrűző autósáradat szmogjában. Hősies vállalkozás, amit jövőre és aztán is, s még ki tudja, meddig, ismételni akarnak, amíg csak célhoz nem érnek. Az autók mélygarázsokban, parkolóházakban szunnyadjanak, a köztér pedig - legalábbis a mostaninál több - legyen a gyalogosoké és a bringásoké.
Megint egy antagonisztikus ellentét. De az élet most is nagy rendező. A Podmaniczky utca egyik szintén kiszemelt autópihenőjének oszlopain szórólapok lengedeznek: "A parkoló szombat 19:00-ig politikai demonstráció miatt foglalt, kérjük, ne álljanak ide." De állnak, legalább kilencen, az utolsó szabad helyre pedig néhány perc múlva egy zöld Rover gördül. Színében legalább egyetért. Demonstráló azonban egy se, se közelben, se távolban, politikai meg aztán végképp, talán a szervezők is megijedtek, pedig nem székházat jöttek foglalni.
Akárhogy is, füstölgésből sincs hiány. Az egyik parkocskában még cigaretta is akad a szombati szmog mellé, a negyvenes férfi láthatóan jól érzi magát, mélyeket szippant az oázisban. Néhány házzal odébb régi ismerősünk, a laét sem hagyja magát, habár most már engedékenyebb hangon szinte barátkozik az amúgy csinos parkosító lányokkal. "Én bográcsot is hoztam volna a maguk helyébe', hogy lássák, az utcán is van élet." Látjuk. S ha már gasztronómia, a hamburgert majszoló lányok figyelmébe ajánlja a szomszédos török gyorsbüfét, de onnan is kizárólag a borjúhúsos gyrostálat. Büszke rá, hogy havonta egyszer megengedheti. Ennél már csak politikai aktivitására büszkébb, ott bográcsozott ő is a Kossuth téren, a Gyurcsány ellen.
A Nyugati tér északi oldalán építési betontörmelék, kiömlött, tócsába száradt fagylalthalom mellett kapucnis fiatal győzködi a bámészkodókat. Mellette tábla nyomatékosítja: Park(oló) Szag(oló). Barátaival egymást fotózgatják, hisz nagy nap ez a mai, megcsinálták...
De piknik ide vagy oda, a közterületnek szigorú a rendje, éber felügyelői kérik is a papírt a fiatal, körúti egybegyűltektől. Ám csakhamar kiderül, minden stimmel. Vita, pláne büntetés így tehát nincs. A műfűre kitolt asztalon a fiatalok vidáman tovább sakkoznak. De a matt még messze van.
PARKolj néven hirdette meg mozgalmát több civil szervezet - többek között a Gondoljbele, a Zöfi, a Gang csapat -, meghonosítandó a Nyugat-Európában már elterjedt mozgalmat. Szeretnék visszafoglalni a várost az autóktól, s parkká változtatni a legforgalmasabb utak melletti parkolókat. A szervezők szerint a figyelemfelkeltés akkor lehet igazán hatásos, ha minél forgalmasabb helyen, akár belvárosi főút mentén jelennek meg a miniparkok, megakadályozva ezzel az autók beállását.
