Az Egyesült Államokban főként hírességek trendi hóbortjának, illetve a gyermekbeszerzés legegyszerűbb, bár költséges módjának számít a külföldről történő örökbefogadás. Európa északi országaiban inkább az emberiesség eszméje vezérli a házaspárokat.

Hazánkra sem ez, sem az nem jellemző. Tavaly nyolc külföldi gyermeket fogadtak örökbe magyar szülők, de az esetek száma a korábbi években is ritkán haladta meg a tízet. A Szociális és Munkaügyi Minisztérium felügyelete alatt immáron három éve működő Központi Hatóság fennállása óta összesen két panamai gyerek örökbefogadásában működött közre, igaz, ők csupán a hágai egyezményt aláíró országokból érkező gyerekek adoptálását kísérik figyelemmel. A többi esetben a magyar eljárásrend érvényes: a kérelemről a területileg illetékes gyámhivatal dönt a magyar családjogi törvényben foglaltak szerint. A gyámhivatal szerzi be az érintett ország hatóságainak jóváhagyását is. A magyar jogrend nem ismeri az örökbefogadás utánkövetését, vagyis hivatalosan senki nem figyeli a gyermek sorsának alakulását a papírok aláírása után. A hazánk által három éve aláírt hágai egyezmény viszont előírja ezt.

Az örökbefogadás okai is nagyon különböznek a külföldi példáktól. A magyar esetek többségét a vegyes házasságok előző kapcsolatból származó gyerekeinek, netán rokonainak az új családba történő befogadása, illetve többéves külföldi munkavégzés során évek óta nevelt gyermekek adoptálása jelenti. Az ügyeket hírkeltés helyett inkább a titkolózás övezi.

A magyar szülők nem vágynak egzotikus gyerekre. Sőt, többségük azt szeretné, ha a családba fogadott gyermek minél inkább rá hasonlítana. Sajátnak tűnne. Az örökbefogadás a legkevésbé sem számít trendinek hazánkban, jóval inkább szükségmegoldás. A gyerek szükséges kelléke a társadalmilag elfogadott boldog családnak. A magyar örökbefogadások pénzmozgás nélkül sem mentesek a konzumálás jellegtől - hívja fel a figyelmet Herczog Mária szociológus. Az örökbefogadásra jelentkező szülők többsége egy múlt és család nélküli, egészséges csecsemőre vágyik, aki nem roma. Az ombudsman állásfoglalása szerint tilos bármilyen vallási és etnikai adatot nyilvántartani a gyermekekről, a gyermek jogait előtérbe helyező magyar eljárásrend pedig elméletben nem teszi lehetővé a gyerekek közötti válogatást, a gyakorlatban mégis ez történik. Mondván: senkinek sem tennénk jót, ha olyan családba kerülne a gyerek, ahol képtelenek őt elfogadni.

Aligha örülhetünk tehát felhőtlenül annak, hogy hazánkban nem hódít a külföldről való adoptálás kétes értékű divatja. Elvégre a hazai örökbefogadások többségét sem a gyerek szempontjai, hanem a leendő szülő érdekei irányítják.