A július eleji városvezetői döntés szerint felmérik a budapesti galambállományt, a túlszaporodás mértékét, és javaslatot tesznek a lehetséges megoldásokra. A főváros vezetőinek készült jelentés néhány európai védekezési módotmódszert is bemutat. Ezek között szerepel a prágai születésszabályzós (fogamzásgátlóval kevert madáreleség), a londoni kiéheztetős (teljes etetési tilalom) és német városok bio-megoldása (vándorsólymok bevetése a szapora galambokkal szemben).

Lapunk úgy tudja, a városháza azután határozott a szigorú fellépésről, hogy néhány panaszos e-mail érkezett a nyáron a hivatalba, galambürülékkel beszennyezett ruházatú városlakótól. A megoldási javaslat elkészítésére a főpolgármesteri kabinet augusztus végi határidőt szabott, a gordiuszi galambcsomót azonban egyelőre nem sikerült elvágni.

A Főpolgármesteri Hivatal galambügyben ugyanis konzultált az ÁNTSZ-szel és a Fővárosi Állat-egészségügyi és Élelmiszer-ellenőrző Állomással is, de - mint azt lapunknak Milyó Mihály, a városháza kommunális ügyosztályának munkatársa elmondta - egyik hatóság sem akart állást foglalni galambügyben. A városházát újabb hivatalhoz, a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Állat-egészségügyi és Állatvédelmi Igazgatóságához irányították, utóbbi válasza pedig még nem érkezett meg.

A kabinet nyári döntése értelmében egyedül a galambokra vonatkozó jogi szabályozás terén sikerült előrehaladást elérni. A hivatali vizsgálat megállapította ugyanis, hogy a jelenlegi szabályok úgy jók, ahogy vannak, már csak egy feladat lenne: érvényt kellene azoknak szerezni. A vonatkozó rendelet szerint a galambok és másfajta állatok etetése is tilos a közterületen, a szabályszegőket harmincezer forintra lehet bírságolni. A szabálytalanul etetőkkel szemben a kerületi jegyző jogosult az eljárást lefolytatni, vagyis a fővárosnak e téren semmilyen tennivalója nincsen.

Bírság kiszabására jogosult még a Fővárosi Közterület-felügyelet, amely azonban többnyire csak figyelmezteti a delikvenseket, hogy mivel járhat a kenyérhajigálás, nemigen bírságol. (Konkrétan emberemlékezet óta nem büntettek meg senkit morzsaszórásért.) Ahogy a szervezet szóvivője, Janocsek Ferenc nemrég fogalmazott lapunknak, tekintettel vannak az elkövetők életkörülményeire, a galambbarátok ugyanis szinte kivétel nélkül nyugdíjasok. Az eleséget a felügyelők ettől függetlenül, biztos, ami biztos, kidobatják a legközelebbi kukába. (S. G.)

A fővárosi galamb egy valóságos repülő biológiai fegyver. Közegészségügyi szakemberek szerint nem ajánlatos túl közel merészkedni hozzájuk, így etetésüket is veszélyesnek tartják: a madár különféle betegségeket, élősködőket terjeszthet, élelmiszerek közelében szalmonellózist, máshol tüdőgyulladással végződő papagájkórt vagy a galambóvantag nevű élősködőt. Ürülékében is rengeteg a fertőző baktérium.