Átírás
Részben azért, mert nehezen hihető, hogy a társasági adózást érintő változásokból tényleg tehercsökkentés jön ki. A pénzügyi tárca számítása szerint 25 milliárddal csökken a nyereség után befizetendő adó - ez három százalék körüli mérséklődést jelent. Pontosabban: jelenthet. Ezek a számítások ugyanis becslésekre alapoznak, s a becslésnek van hibahatára - ez esetben bőven lehet három százalék körüli. Ráadásul - ez is tudható - a pénzügyi tárcának konzervatív módon (azaz óvatosan) kell számolnia. Nem engedheti meg magának, hogy a becsült bevételnél kisebb legyen a valós, mert akkor borulna a költségvetés. Az Állami Számvevőszék például állandóan számon is kéri, hogy az adóbevételi tervek megalapozottak-e - többet nem lehet tervezni annál, mint ami bejöhet, csak kevesebbet.
Ám akkor sem leszünk tele elégedett vállalatvezetőkkel, ha a pénzügyi tárca pontosan eltalálta az adócsökkentés mértékét. Ennek két oka van. Az egyik, hogy az új társasági adó teljesen átrendezi a cégek adófizetését: lesznek nyertesek, vesztesek, sokat és keveset bukók. Így lesz olyan csoport, amelynek megéri majd hangosan nem szeretni az új szabályt. De azoknak se lesz sokkal könnyebb, akik csak keveset nyernek. A teljes könyvviteli rendszer átírása, az új szabályok megtanulása sokkal többe is kerülhet, mint amit az új adószabály hoz. És akkor ne is beszéljünk arról, amit az egyszeri vállalatvezető érez, amikor három éven belül másodszor kell átírnia hosszú távú stratégiai terveit - mert a megtérülést befolyásoló nyereségadó ismét változik.
A jövő évi adócsomagban két biztosra vehető csökkentés van: a személyi jövedelemadót érintő intézkedések és a járulékmérséklés. Egyértelműen jó - a magasabb keresetűeknek - a jövedelemadó átalakítása: a kedvezmények rendezése és a szja-tábla sávhatárának felemelése. Kétségesen kedvező az alacsony keresetűeket foglalkoztató vállalatoknak a járulékok átszabása: a kétkulcsos járulék jó az átlag alatti fizetésűeknek, a rehabilitációs hozzájárulás emelése és a természetbeni juttatásokra bevezetett adó emelése viszont számukra a leginkább kedvezőtlen. Egyebekben a csomag - ahogy a társasági adóban is látszik - az ellentmondások halmaza. Egyszerűsítést hirdet több ponton, de bonyolít - részben önmagában azzal, hogy átír, és új szabályok betanulására kényszerít, részben azért, mert üldözné a feketegazdaságot, amit az adminisztráció növelésével ér el. Adót csökkent néhány helyen, de emel is - hiszen nem kockáztathatja a nehezen szerzett bevételt. Nekimegy néhány szent tehénnek (adómentes természetbeni juttatások terhelése, új cégautóadó), ám ez biztosan csak ahhoz elég, hogy az érintettek bosszankodjanak. Ahhoz viszont kevés lehet, hogy a kiskapukat bezárja, és érdemi többletbevételt biztosítson.