Ultramodern polipszemek a Nyírségben
Oldalt egy szárnyas ajtó. Az elválasztó fülkében fehér köpenyt, mamuszt kapunk, akár egy japán elektronikai hitech gyárban. És a folytatás is olyan. Pasztellszínekre festett falú terembe jutunk, köröskörül ismeretlen rendeltetésű gépekkel, berendezésekkel. Felfedezünk a sarokban egy furcsa szerkezetet. Ultramodern befogókarok egy óriási, polipszemre emlékeztető kúpos tárgyat ölelnek körül. Ez a Maverick, hivatalosan az AGM-65, a magyar légierő Gripen gépeinek legfélelmetesebb fegyvere. Illetve annak szeme, füle, egyéb érzékszervei. Maga a rakétatest a robbanótöltettel, a rakétamotorral másutt van. A polipszem bűvölője, Gabe H., az amerikai védelmi ipari óriáscég, a Raytheon mérnöke. Ő is részt vesz a magyar szakemberek betanításában. Megmutatja, hogyan kell a Maverick polipszemét beállítani, hogy szükség esetén észrevegye és odakormányozza a vészjósló szerkezetet a célpontra, legyen az egy ellenséges harckocsi, katonai tábor vagy éppen az al-Kaida egyik afganisztáni rejtekhelye, amelyben a baghlani magyarok megtámadására éppen robbanószerkezetet, IED-t szerelnek össze.
A másik polipszem, a terem túlsó végében egy ember nagyságú, műszerekkel megrakott szerkezetben nyugszik. Mellette egy képernyő, amelyen a sötét háttérből világos négyzet villan elő, a célpont, talán egy ház. Oldalt egy kereszt indul el, araszol, majd rátapad a házra, amely növekedni kezd, majd a képernyő hirtelen megvilágosodik, mozdulatlanná dermed. Képzeletbeli becsapódás, a Maverick és a cél infravörös képét fürkésző polipszem a házzal együtt megszűnik létezni. Pontos találat, sikeres a kalibrálási, beállítási gyakorlat, mondják a munkatársak.
Hipermodern technológia, nemhogy Magyarországon, de Kelet-Közép-Európában sincs párja. Mindez Nyírtelken található, egy eldugott utca végén, az Arzenál Rt. telephelyén. Két cég, az amerikai Raytheon és a magyar Arzenál közti megállapodás szerint a magyar cég alvállalkozóként, amerikai közreműködéssel logisztikai-szerelő-beállítóbázist működtet a Maverickek számára. A betanítás költségeit, a gépparkot a Raytheon finanszírozza, a magyarok a működtetést állják. Ahogy a Raytheon Maverick programjának az igazgatója, Chuck Pinney mondja, a konstrukció nem része a Gripen offset programnak, a partneri kapcsolatot a magyar Honvédelmi Minisztérium (az Arzenál tulajdonosa) és a Raytheon szerződése szentesítette. Maga a Nyírtelekről szóló megállapodás ennek részeként a két vállalat között jött létre. Ezzel a megoldással a magyarok olcsóbban több rakétához jutottak, mintha azokat az USA kormányának külföldi katonai értékesítési csatornáin át vették volna. Nem beszélve az egyéb előnyökről, hogy Magyarország egy hipermodern gyárhoz és olyan csúcstechnológiához jutott, amellyel kisebb javítási-szerelési munkákat végezhet az egész régióból érkező klienseknek. A Raytheon emberei idejöttek, felmérték az Arzenál lehetőségeit, és most betanítják a magyarokat. Az első fecske, a Raytheon tucsoni gyárából jött Gabe H. kiválóan beszél magyarul, noha 1969 óta kinn él.
Becslések szerint több száz darab is lehet már a térségben ezekből a félelmetes fegyverekből, amelyek egyaránt illeszthetők a régió két legkorszerűbb gépére, a svéd Gripenre és az amerikai F-16-osra, sőt a cseh Aero Vodochody, a világ legnagyobb tréner-repülőgépgyára L-159-es harcigép-családjára is. Hamarosan Románia és Bulgária is F-16-osok vagy Gripenek tulajdonosa lehet, s nekik is lesznek Maverickjeik. Sokukat ide hozzák majd beállítani, ellenőrizni, javítani. Ez a műhely a rendszerváltás után a padlóra került, majd mégis, önerőből a kikapaszkodni igyekvő magyar védelmiipar egyik technikai-technológiai csúcsává vált.
A Maverickekre a Raytheon egyéves garanciát vállal, utána részben itt szervizeli a bonyolult fegyverrendszert, amely ma a világon az egyik legelterjedtebb levegő-föld rakéta. A hatvanas évek óta több generációja került piacra, több tízezer van belőle szolgálatban. Egy-egy ilyen rakéta ára, például a próbapadon lévő, infravörös érzékelővel irányított G-modellé, eléri egy kisebb családi házét. (A másik fajta, amit Magyarország vásárolt, a H-szériás elektro-optikai vezérlésű.)
A HM, az Arzenál vállalatvezetése idejekorán rájött, hogy a honi piac kicsi, még akkor is, ha a termelés egy része már tisztán polgári célokat szolgál. Nem érdemes az államra várni, hogy majd segít rendelésekkel, hanem vállalkozni kell, kilépni a világpiacra, keresni a partnereket, átalakulni, igazodni a piaci alapú viszonyokhoz.
Európában még egy ilyen vállalkozás van, Spanyolországban, ugyanúgy jött létre 1999-ben, mint az Arzenál-Raytheon együttműködés. A spanyol vállalat ugyanazt tudja, mint Nyírtelek (fogja tudni). Nincs olyan piacmegosztás, amely szerint az új NATO-tagok Magyarországra, a régi európaiak Spanyolországba viszik javíttatni a rakétákat, teszi hozzá Chuck Pinney. A nyírtelki vállalkozás ajtót nyit, amelyen átlépve az Arzenál újabb fegyvertípusok szervizeléséhez-javításához is hozzáláthat. Sőt, más országok is beszállhatnak a nyírtelki vállalkozásba.
A Raytheon a világ egyik legnagyobb védelmi ipari vállalata, világelső az irányítható rakéták gyártásában. Elektronikában is az egyik globális piacvezető, ők gyártották az amerikai rakétavédelmi rendszer Csehországban felállítandó óriásradarját is. Hetvenháromezer embert foglalkoztatnak világszerte, éves forgalmuk jóval meghaladja a húszmilliárd dollárt. A rakétagyártó részleg központja Arizonában, Tucsonban van.
A nyírteleki objektum egyébként még 1964-ben épült szovjet tervek szerint az ukrán (akkor még szovjet) határ mellett. Kiváló radartechnikai, rakéta-karbantartó mérnökök, technikusok több generációja nőtt itt fel. Ma is szerelik-szervizelik-javitják a magyar hadseregnél rendszeresített (zömmel orosz-szovjet gyártmányú) rakétákat, radarberendezéseket a vállról indítható légvédelmi, páncéltörő rakétáktól a hatméteres, hatszáz kilós Kubokig, a P-37-es, emeletes ház nagyságú lokátorokig. Másokkal együtt ők dolgozták ki, fejlesztették tovább, állították át digitálisra, igazították a NATO-rendszerekhez a szovjet-orosz rakétákat, radarokat, amelyek még több évig szolgálnak a nyugati szövetségi rendszer részeiként. Az Arzenál nemcsak nyugat felé, hanem keletre is kitekint, egészen Indiáig pásztázza a piacot, katonait, civilt egyaránt.
