Valamennyi magyar parlamenti párt a leghatározottabban tagadta a vádakat, és kivétel nélkül azt állítják, hogy az osztrák választások motiválják az ügy fölmelegítését, hiszen a Strabag-vezér által is fémjelzett Liberális Fórumnak reális esélye van az osztrák parlamentbe jutásra.

Akár így van, akár nem, a Strabag nagy összegű beruházásokban érdekelt Magyarországon. Az osztrák társaság és magyar vállalkozása, a Strabag Zrt. a hazai közlekedési infrastruktúra-fejlesztés szinte minden területén megvetette a lábát. Építési szerződései alapján a Strabag nem lenne a piac legfajsúlyosabb cége. A NIF honlapján kutakodók a társaságénál nagyobb szerződésállományú építőkre is bukkanhatnak. Ám a társaság az úr hazánk két koncessziós autópályáján is. Az M6-os Szekszárd-Bóly és az M60-as Bóly-Pécs összesen mintegy 79 kilométerének építésére és üzemeltetésére szóló tendert a Strabag 266,8 milliárd forintos ajánlatával 2007 végén nyerte meg. Ezt hozzászámolva a cég 170 milliárd forintos építési szerződéseihez, munkája már 436 milliárd forintjába kerül az állami költségvetésnek. A fővárost a déli országhatárral összekötő M5-öst üzemeltető Alföld Koncessziós Autópálya (AKA) Zrt. kizárólagos irányítását az osztrák útépítő az idén szerezte meg. Ez a hírek szerint úgy harmincmilliárd forintjába került. Vagyis nem sokkal többe annál a rendelkezésre állási díjnál, amit a magyar költségvetés az M5-ösért még éppen húsz évig évente kifizet a koncessziós társaságnak.

A Profil vádjai a hírbe hozott pártok büdzséjét vizsgálva nehezen igazolhatók vagy cáfolhatók, a magyarországi pártok bevételeinek átláthatóságát ugyanis meglehetősen "puha" szabályok biztosítják. Erre többek közt az Eötvös Károly Közpolitikai Intézet is fölhívta a figyelmet 2006 nyarán. A vizsgálódásra az adott okot, hogy a választási kampány során a pártok - egyébként nem akkor először - a sokszorosát költötték el a törvényben meghatározott 386 milliónak, és a nyilvánosságra hozott pénzügyi beszámolók alapján ilyen költekezésre sehol nem is volt fedezet.

A rendszer az intézet és az Európai Választási Szakértők Egyesületének hasonló tartalmú elemzése alapján is több ponton lyukas. A pártoknak nevesíteniük kell a kapott támogatást, ha az belföldi jogi, illetve magánszemélyek esetében meghaladja az ötszázezer, külföldieknél a százezer forintot. A jogi személynek nem minősülő gazdasági társaságtól származó hozzájárulásnál viszont csak akkor kell a nevet is feltüntetni, ha a százezer forintnál több pénz külföldről érkezik, más esetben a pénz az egyéb kategóriába kerül.

Az egyik kiskaput a pártok által létrehozott alapítványok jelenthetik. A pártközeli "civil" szerveződések esetében ugyanis még ilyen szabályok sem léteznek, azok bárkitől elfogadhatnak támogatást, és a pénz forrását sem kell nyilvánosságra hozniuk. Ha pedig az ilyen hozzájárulást saját pártjuknak utalják át, az összeg a beszámolókban szintén csak az egyéb bevételek között jelenik meg.

Amennyiben a Strabag valóban támogatott magyarországi pártokat, azt csak ilyen kerülővel tehette, mert ellenkező esetben az éves pénzügyi beszámolókban a céget nevesíteni kellett volna, ám ennek nyoma sincs. Az efféle hozzájárulás egyébként a hatályos szabályok szerint nem törvénysértő, hiszen a hazai politikai szervezetek külföldi cégtől bármekkora összeget elfogadhatnak. Az egyetlen feltétel, hogy ezt nyilvánosságra kell hozni.

A rendszer azonban másutt is alkalmat ad a visszaélésre. Bár a pártoknak a nem pénzbeli adományokat is könyvelniük kellene, bevett gyakorlatnak tűnik, hogy a természetben adott juttatásokról megfeledkeznek. Igen valószínű, hogy a rendezvényekkel és az utazásokkal kapcsolatos költségeket, illetve a pártok működésével összefüggő más kiadásokat, például a hirdetéseket is részben mások finanszírozzák, ám a politikai szervezetek könyvelésében vélhetően ezek a tételek sem mindig jelennek meg.

A helyzetet jellemzi, hogy a pártok gazdálkodásáról szóló törvény módosítására a kormány által 2006-ban benyújtott tervezetről a parlament érdemben nem is tárgyalt. Ebben szerepelt, hogy a pártalapítványoktól - és a magánszemélyektől - származó, 50 ezer forintot meghaladó összegű juttatásokat az interneten nyilvánosságra kellene hozni. Ugyanakkor az adományozók köréből kizárták volna a jogi személyeket és az önkormányzatokat is - az egyik ellenzéki párt saját beszámolója szerint több fővárosi helyhatóságtól kap némi készpénzt -, ám a tervezet elbukott.

Az osztrák államügyészség egy ügyben nyomozást folytat a Strabag ellen, de ennél többet nem mondhatok - válaszolta az Index kérdésére az államügyészség szóvivője. A hírportál a magyarországi vádhatóságot is megkérdezte. Fazekas Géza, a Központi Nyomozó Főügyészség szóvivője csak annyit mondott: egy feljelentés nyomán áprilisban indult eljárás vesztegetés gyanújával egy olyan ügyben, amely érinti a Strabag társaság egyes ügyleteit. Az ügyben egyelőre nincs gyanúsított, jelenleg a tényállás tisztázása folyik. Fazekas Géza a nyomozás érdekeire való tekintettel ennél többet nem kívánt mondani, így arra a kérdésre sem válaszolt, hogy az osztrák Strabag AG
vagy az annak tulajdonában lévő Strabag Építő Zrt. ügyében
indult-e a vizsgálat.

Strabag-beruházások 2002-2008

Forrás: NIF, Népszabadság-gyűjtés
Beruházás Szerződéses érték Szerződés
(forint) időpontja

M7-es Becsehely-Letenye, M70-es

M6-os autópálya Szekszárd-Bóly, M60-as autópálya

Építkezés a bal oldali és a jobb oldali pálya között