Debrecenben július elsején lépett életbe az a rendelet, amelynek értelmében csak a város egyes részein lehet éjszaka tíz óra után alkoholt kapni. A belvároson, a Parkerdőn, valamint a két városrészt összekötő Péterfia és Simonyi úton kívül éjszaka nem árusítható alkohol az élelmiszerüzletekben, az italdiszkontokban, a nonstop boltokban, a melegkonyhával nem rendelkező vendéglátó-ipari egységekben és a hipermarketekben sem. A mintegy ezerötszáz kereskedőt és vállalkozót érintő rendelet hatálybalépése óta eltelt időszak tapasztalatai azt mutatják, hogy a lakosság nyugalmának érdekében meghozott szabályozás részben ellenkező hatást ért el: alaposan felkavarta ugyanis a kedélyeket. Az úgynevezett tiltott zónába eső vállalkozók közül többen ügyvédeket fogadtak, és kártérítési pereket fontolgatnak az önkormányzat ellen. Nem elégedettek a rendeletet megalkotó képviselők sem: mind a közgyűlésben többséget adó fideszesek, mind a kisebbségben lévő szocialisták úgy vélik, hogy a szeszrendeletet a szeptember végi közgyűlésen módosítani kell.

A rendelet furcsaságai közé tartozik, hogy a polgármesteri hivatal a szabályozás megalkotása során nem egyeztetett a Hajdú-Bihar Megyei Kereskedelmi és Vendéglátó-ipari Kamara illetékes szakmai kollégiumával. Nem szerzett be adatokat, nem kérte föl a vállalkozókat véleményezésre, sőt a várhatóan szeptember végi közgyűlési korrekcióra készülve sem kérték ki - eddig - az illetékes szakmai érdek-képviseleti szerv álláspontját a rendeletről. A szabályozás másik, leginkább vitatott sajátossága az, hogy az úgynevezett tiltott zónában nem engedélyezik az alkoholárusítást a kocsmákban és a boltokban, de az üzemanyagtöltő állomások nem esnek tilalom alá.

A rendeletről megkérdeztem a Hajdú-Bihar Megyei Kereskedelmi és Vendéglátó-ipari Kamara illetékes szakmai kollégiumának elnökét, Barabás Zoltánt, aki több egységet működtet Debrecenben - igaz, neki szerencséje volt, mert egyiket sem érinti az alkoholtilalom. Az elnök azt nyilatkozta: egyetért a szabályozással, mert a lakosság nyugalmának elsőbbséget kell élveznie a városban. Mint mondta, őt eddig egyetlen elégedetlen vállalkozó sem kereste meg azzal, hogy lépjen föl az érdekében a várossal szemben. Kérdésemre, miszerint nem furcsa-e, hogy az önkormányzat nem kérte ki a szakmai szervezet álláspontját, Barabás Zoltán azt válaszolta: ez érthető, hiszen a szabályozás elsősorban a lakosság érdekeit tartja szem előtt, s nem az érintett vállalkozókét. Hozzátette: szerinte több figyelmet kellene fordítani a megelőzésre, és hatósági eszközökkel kellene fellépni a "problémás" helyek működtetőivel szemben.

Az általam megkeresett debreceni vendéglátósok szerint az ellenérvek sorában első helyen az áll, hogy a rendelet diszkriminatív és igazságtalan. Egy, a tiltott zónában lévő - a Böszörményi úton - kocsmát működtető vállalkozó megkeresésemre azt mondta:

- Eddig azt hittem, hogy Debrecenben a fideszes városvezetés szem előtt tartja a kisvállalkozók érdekeit. De egy külföldi kézben lévő benzinkút fontosabb, mint én.

Ez a kocsmáros magával vitt egy megbeszélésre, ahol több vendéglátós annak megvitatására gyűlt össze, hogy miképpen fejezzék ki tiltakozásukat a rendelet ellen. Amikor a jelenlévők neve felől érdeklődtem, arra kértek: csak a véleményüket írjam le, a nevüket ne. Ezt egyikük ezzel magyarázta:

- Nálam az elmúlt egy hónapban kétszer tartottak ellenőrzést a hivatal munkatársai rendőrök jelenlétében. Jegyzőkönyvbe vették, hogy este tíz után is árultam alkoholt. Megmondtam nekik, hogy én bírságot nem fogok fizetni, inkább zárják be a kocsmámat, aztán gyerünk a bíróságra. Olyan kártérítési pert akasztok a nyakukba, hogy a város fizet majd, mint a katonatiszt!

Érthető az indulat: banki kölcsönből több millió forintot fektetett be a tavaly megnyílt kocsmába. Úgy érzi: a rendelet miatt tönkremegy, és nem tudja visszafizetni a hiteleket.

A megbeszélésen kiderült, a legendás magyar találékonyság valóban nem ismer határokat: az élelmesebb kocsmárosok ugyanis már megtalálták a kiskapukat. Egyikük azt tervezi, hogy édességpultot építtet be a sörözőbe, és átminősíti a helyet cukrászdává, a rendelet ugyanis a cukrászdákban nem tiltja az alkoholárusítást.

- Így este tíz után is lehet nálam csokitortát enni vodkával - hangzott az érvelés.

A másik kiskapu jóval egyszerűbb: a kocsmárosnak egy "Zártkörű rendezvény" feliratú táblát kell kiraknia az ajtóra, és este tíz után csak a törzsvendégeket szabad beengednie.

Az önkormányzat Fidesz-frakciójának vezetője, Papp László azt mondta, hogy a rendeletnek lehetnek ugyan apróbb hiányosságai, ám a legfontosabb célt - a lakosság éjszakai nyugalmának a megteremtését - vélhetően el lehet érni vele.

- Számos bejelentést kaptunk arról, hogy éjszaka az alkoholt árusító kisboltok előtt civilizálatlan körülmények uralkodtak - sorolta Papp az érveket. - Az emberek részegen ordítoztak, levizelték a lépcsőházak ajtaját, lehányták a járdát, és ez joggal háborította föl a lakókat. Én a rendelet hatálybalépése óta a lakosság részéről kizárólag pozitív véleményeket hallottam.

Minek alapján jelölték ki - sokak szerint igazságtalanul - a zónákat? Papp László azt válaszolta: a belváros és a Parkerdő két olyan közösségi tér, ahol nem lehet megtiltani az éjszakai alkoholfogyasztást, de az alapvetően lakóterületnek minősíthető városrészekben semmi sem indokolja ennek megengedését. Az érvényes, de a rendelet által felülírt működési engedélyekről az volt a véleménye: a szóban forgó önkormányzati rendelet általános érvényű, így nem szükséges új jegyzői határozatok kiadása a megváltozott nyitvatartási időpontokról. Kérdésemre, miszerint ha a rendelet általános érvényű, akkor miért nem vonatkozik mindenkire, Papp László azt válaszolta:

- Arra törekedtünk, hogy a lakótelepeken és a kertvárosokban gátat szabjunk a kulturálatlan viselkedésnek, ugyanakkor szem előtt tartottuk azt is, hogy aki nagyon akar, az jusson hozzá alkoholhoz ezeken a helyeken is. Ez indokolta a benzinkutak mentességét. Nem diszkrimináltunk, hanem igyekeztünk igazságosan meghúzni a határokat.

Másképp vélekedik Zsiros Zsolt, az MSZP önkormányzati frakcióvezetője.

- A rendelet céljával egyetértünk - fogalmazott -, hiszen egyes kocsmák és kisboltok előtt az italozás zavaró méreteket öltött. De a zónák ilyen önkényes kijelölése elfogadhatatlan. Mintha nem szakmai, hanem haveri alapon döntöttek volna. Ezért kezdeményezzük a szabályozás felülvizsgálatát.

Az ügyről megkérdeztem Kolláth György alkotmányjogászt is, aki azt mondta: nem elegendő, ha a közgyűlés általános és formális indokokkal magyarázza a zónák kialakítását.

- Nem lehet úgy válogatni a vendéglátósok között, mint a maci a málnásban - érvelt. - A városnak meg kell indokolnia, hogy az azonos paraméterekkel és hasonló sajátosságokkal rendelkező kocsmák, kisboltok között milyen alapon tettek különbséget. Mi indokolja, hogy az egyik helyen még kapható alkohol, onnan ötven méterre pedig már nem?

Kolláth György szerint jogi álláspontjának az az alapja, hogy nemcsak személyeket, hanem vállalkozásokat is érhet hátrányos megkülönböztetés. - Ez pedig - tette hozzá - alkotmányellenes, vagyis az Alkotmánybíróságon joggal vizsgálható. - Kérdés azonban, hogy eljut-e az Alkotmánybíróságig a debreceniek panasza. A kocsmárosok ugyanis egyelőre abban maradtak, hogy tiltakozó petíciót juttatnak el az önkormányzathoz. Aztán várnak.

Budapesten már féltucatnyi kerületben tiltják az éjszakai alkoholforgalmazást. Az összbenyomás vegyes: vannak olyan önkormányzatok, amelyek szerint a boltosok zöme betartja a regulát, máshol kevésbé elégedettek ez eredménnyel.

Erzsébetvárosban tavaly tavasszal vezették be a részleges, azaz áprilistól novemberig tartó éjszakai szesztilalmat. A havonta megszervezett razziákon azóta az derült ki, hogy tíz boltból úgy öt magasról fütyül a regulára. Az önkormányzat tucatnyi boltost büntetett pénzbírságra, egyúttal kilátásba helyezte, hogy a visszaesőket fájdalmasabb szankcióval sújtja. Jelesül: ha a szeptemberi razziasorozaton olyan nonstop egységbe botlanak, amelyet egyszer már megbírságoltak, a tulajdonossal/bérlővel meghatározott időszakra lehúzatják a rolót. Hunvald György polgármester megjegyezte: amióta az új rendelet életbe lépett, egyre több éjjel-nappali közért válik szimpla nappali kereskedéssé; úgy látszik, a szesz adta forgalmuk nagy részét, vagyis nem éri meg éjt nappallá téve nyitva tartaniuk.

A XVIII. kerületi ellenőrzések azt mutatják, hogy az üzlettulajdonosok többsége respektálja a rendeletet. A szabályt be nem tartók - számuk elenyésző - figyelmeztetésben részesültek, komolyabb szankció nem volt indokolt. Az önkormányzat szóvivője, Mikola Margit azt mondja: a rendelet életbelépése óta a lakossági bejelentések száma jelentősen csökkent, valamivel tehát nyugodalmasabbak lettek az éjszakák. (Bárkay Tamás)

Az eligazító felirat