Az 1945-ös földreformot megvalósító nemzedék tagjaként indult. Földosztó miniszteri megbízottként járt el a Duna-Tisza közén. Első évfolyamos agrárszakos egyetemi hallgatóként szülőfalujában a Nemzeti Parasztpárt helyi titkárának választották. Az egyetemi évek alatt a nevezetes Győrffy Kollégium tagja, majd az Áchim András Népi Kollégium igazgatója. Részt vesz a közgazdasági egyetemen szervezett Nagy Imre tanszék munkájában is. Mindvégig kitart azon a pályán, amely a magyar agrártársadalom, a hazai agrártermelés jobb sorsát keresi a XX. század útvesztőiben.

"Az agrárértelmiség jeles képviselője lesz olyan időszakban, amikor valóban találó kifejezés azt mondani, hogy a parasztság felemelkedése rögös úton, nehezen haladt előre" - írja a fiatalkori pályatárs, Nyers Rezső.

Keserű János munkásságát nem kerülhetik meg a korszakkal foglalkozó kutatók, gazdaságtörténészek. A XX. századi Magyarország agrártörténetének úgy lett a részese, hogy önzetlen alakítója is volt annak. Krasznodarból az intenzív Berosztája búzát, Iowából a hibrid kukoricát, NSZK-ból a Lohmann-csirkét plántálta Magyarországra. Fehér Lajos, Erdei Ferenc munkatársaként, majd miniszterhelyettesként egyetértő, támogató kollégákat szerzett Martonvásáron, Bábolnán, Nádudvaron, minisztériumokban - mindenütt, ahol a közös felismerést cselekvés követhette.

Az agrárértelmiségnek ahhoz a köréhez tartozott, akik tanulni is és tanítani is tudtak, szerettek is. Közel voltak hozzá olyan kiváló régi szakemberek, mint Fejes Sándor, Izinger Pál, továbbá utolsó munkahelyének, az Állattenyésztési és Takarmányozási Kutatóközpontnak a szakemberei, de a szakma gyakorlati kiválóságai is. Amikor fiatal szakemberként Mezőhegyes igazgatójává nevezték ki, maga jelentette ki, hogy nagy tudású kollégáitól tanulni kíván munkája során. Bizonyára az sem véletlen, hogy legelső minisztériumi munkaköre a szakoktatás irányítása, az akkori új feladatokra való felkészítése volt. A Magyar Tudományos Akadémia Állattenyésztési Bizottságának elnökhelyettese másfél évtizeden át.

Az életút mindvégig ölelkezett, egybeépült - a "fényes szellők" nemzedéke sok tagjáéhoz hasonlóan - az országos történésekkel. Keserű János nemcsak a földreform utáni mezsgyekarók lerakásánál volt ott, hanem a nagyüzemek kialakításánál is. Egyik fogalmazója az 1957. évi Agrárpolitikai téziseknek, vezetője - 1965-ben! - az 1968-tól bevezetett új gazdasági mechanizmus agrármunkacsoportjának. Keserű János alakította meg - a gödöllői agrárbázisra építve - a rendszerváltozást követően az MSZP első agrártagozatát. Számos kezdeményezés indult el ebből a körből a falu, az agrárium szolgálatában.

A tagozatvezető már évekkel ezelőtt leköszönt. Munkáját a tagozat és az MSZP elnöksége is megköszönte. Távozása immár végleges. Hiányozni fog.