"A Demokratikus Charta megalapítása, majd az 1994-ben megkötött kormánykoalíció nyomán az MSZP és az SZDSZ között stratégiai szövetség jött létre, amely független attól, hogy a két párt éppen kormányon vagy ellenzékben van. Ez a szövetség ma veszélybe került, egyre több jel utal arra, hogy ezt az SZDSZ, illetve annak elnöke fel akarja mondani" - írta internetes naplójában tegnap Gyurcsány Ferenc pártelnök-miniszterelnök. A kormányfő szerint ennek a szövetségnek a fenntartása továbbra is érdeke lenne nemcsak az MSZP-nek, de Magyarországnak is. Ezzel együtt, jelen patthelyzetben a szocialistáknak rövid távon csak három lehetőségük van a miniszterelnök szerint, s ezek közül kér választást a párt rendkívüli kongresszusától:

1. Egyetértenek a Fidesszel, támogatják a parlament felosztását és ezzel az előre hozott választásokat.

2. Elfogadják Fodor Gábor "ultimátumát", és a jelenlegi kormány helyére új kabinetet állítanak.

3. A jelenlegi kormányt támogatva megpróbálnak többséget szerezni a Megegyezés című programnak.

Gyurcsány szerint a három alternatíva közüli választás nemcsak a pártvezetés, hanem az egész magyar baloldal ügye. A kormányfő ezért szeptember 27-re rendkívüli kongresszus összehívását kezdeményezi a párt országos elnökségének mai ülésén. Javaslatáról az MSZP tegnapi frakcióülésén is beszámolt, arról a képviselőcsoport vitázott, de nem hozott róla határozatot. Állást foglaltak viszont abban, hogy támogatják a kormányfőt és a Megegyezés című programot. A szavazáskor egyedül Tóth Károly tartózkodott, aki azt szerette volna, ha a kongresszus arról is véleményt mondhatna: egy új személyi-szervezeti összetételű kormánynak nagyobb esélye van-e a program végrehajtására, vagy sem.

Miután az elnökség tagjai is a frakcióban ülnek, mai döntésük a kongresszust illetően valószínűsíthető. Igaz, mindannyian hétfőn szembesültek a javaslattal, s elképzelhető, hogy a már tegnap megfogalmazott bizonytalanság mára nemmé változik. De ha az elnökség elfogadja és kezdeményezi a rendkívüli kongreszszus összehívását, annak nincs további alapszabálybeli akadálya. Igaz, az MSZP választmánya épp szeptember 27-én ülésezett és döntött volna a jövő évi tisztújító kongresszus öszszehívásának menetéről és dátumáról; így pedig ezt előreláthatólag halasztani kell. Esetleg a kongresszus dönthetne az újabb kongresszusról, ami ugyan nem lenne példa nélküli, de szokatlan.

Gyurcsány Ferenc a frakcióülés szünetében sajtótájékoztatón elmondta, hogy véleménye szerint a mai helyzetben az MSZP vezetésének morális és politikai kötelessége is javaslatot tenni a tagság számára arról, hogy melyik úton menjenek tovább. - Baloldalon nem vezérelvű párt van, nem a vezérnek van pártja, hanem a pártnak van vezetője. A vezetőnek pedig mindig az a dolga, hogy programot és irányt szabjon, de lehetőséget is teremtsen arra, hogy saját tagsága és támogatói ezt befolyásolhassák - mondta. A kormányfő hangsúlyozta, ha a párt testületei nem értenek egyet a kongresszus összehívásával, mert a támogatás kellően erős, úgy számára az is "megnyugtató". A miniszterelnök bejelentése szocialista forrásaink szerint rövid távon a sorok rendezését, a szocialisták szükséges összezárását szolgálja. Lendvai Ildikó frakcióvezető jelezte is, hogy az MSZP programvitára és nem a miniszterelnök személyét érintő alkudozásra készül a liberálisokkal. Ugyanakkor többen felvetették, hogy a kongresszus borítékolható megerősítése után nem látni a következő lépést; nem tudni, hogy ez mennyiben segíti a parlamenti többség megszerzését.

A pártelnök nem először kezdeményez rendkívüli kongresszust a koalíciós válság óta: a bukott népszavazást követő egyik elnökségi ülésen már felvetette, hogy "ebben a helyzetben" az MSZP elnökségének az lenne a dolga, hogy felajánlja lemondását a párt kongresszusának. Az akkori tanácskozáson csak kevesen, például Ujhelyi István alelnök állt ki
a tisztújítás mellett.

Gyurcsány Ferenc a Népszabadság kérdésére tegnap azt mondta: a rendkívüli kongresszus nem befolyásolja az MSZP szeptember végén induló tisztújítását. Az erre szolgáló kongresszust várhatóan jövő februárban tartják.

A soronkívüliség szabályai

Soron kívüli kongresszust az MSZP alapszabálya értelmében akkor lehet összehívni, ha a pártelnöki tisztség betöltetlen lesz (például lemondás esetén), a kongresszus erről korábban így döntött,
vagy a választmány tagjainak minimum kétharmada erre javaslatot tesz. Az alapszabály lehetővé teszi azt is, hogy az országos elnökség - az országos szervek és testületek vezetőivel, valamint
a területi szövetségek elnökeivel való egyeztetés után - rendkívüli kongresszust hívjon össze valamely bel- vagy külpolitikai esemény megvitatása és állásfoglalás kialakítása céljából. Ebben az esetben a kongresszus napirendjére csak az elnökség tehet javaslatot. Nem lehet sem tisztújítást kezdeményezni, sem alapszabályt módosítani. Ilyenkor elég
az elnökség döntése, azt a választmánynak nem kell jóváhagynia.

Nem ez lenne az első rendkívüli kongresszus az MSZP életében.
Az egyik első ilyen tanácskozás még 1994-ben volt, amikor is a választási győzelem után Horn
Gyulát jelölték miniszterelnöknek, és döntöttek az SZDSZ-szel való szövetségkötésről. Rendkívüli kongresszus hatalmazta fel a pártvezetést 2002-ben és 2006-ban is a liberálisokkal való együttműködés megkötésére. Legutóbb
2006 októberében volt rendkívüli helyzetértékelő kongresszus, amelyen Gyurcsány Ferenc elfogadta jelölését a pártelnöki
posztra.

Fidesz: zsarolás,
SZDSZ: lehetőség

Az MSZP rendkívüli kongresszusának összehívásával Gyurcsány Ferenc szánalmas kísérletet tesz hatalma megtartására, mondta Navracsics Tibor, a Fidesz frakcióvezetője.

Gulyás József, az SZDSZ Országos Tanácsának elnöke úgy látja, hogy a rendkívüli kongresszus segíthet a kialakult helyzet feloldásában.

"Nem a vezérnek van pártja, hanem a pártnak vezetője"