Törésvonalak a jobboldali médiarendszerben
A mára a jobboldal emblematikus médiumává vált Hír Televízió 2002-ben kezdte pályafutását, de csak a 2004-es tulajdonosváltással, a Magyar Nemzet-csoportba kerüléssel formálták markánsan Fidesz-közelivé a tévé arculatát. Ekkortól látványos a jobbra tolódása, amely különösen a tényfeltáró műsorokban érhető tetten: ezek szinte kivétel nélkül a szocialista-szabad demokrata térfélen kutatják az igazságot, üldözik a bűnt. Gajdics Ottó, a műsorokért felelős vezérigazgató-helyettes, a Magyar Nemzettől átigazolt vezető munkatárs hevesen utasítja
vissza a jobboldali jelzőt.
- Baloldali újságíró nincs, csak jobboldali van, meg független. Ez egy röhejes állapot, szerintem - mondja, hozzátéve: a Hír TV nemzeti-konzervatív elkötelezettségű. Az adó Fidesz-közeliségét firtató felvetésünket Gajdics a "leghatározottabban visszautasítja". Szerinte az még nem jelent Fidesz-közeliséget, hogy a Hír TV értékrendje "megegyezik, illetve hasonlít az egyik magyarországi párt értékrendjéhez", főleg nem pejoratív éllel. Megtudjuk: az ugyancsak a konzervatív térfélen működő Echo TV-t ők nem tekintik versenytársnak. - Nem foglalkozunk vele - szögezi le Gajdics -, helyette inkább a velünk összemérhető csatornák tevékenységét figyeljük, például az ATV-ét. Szakmai szempontból persze figyelik a Széles Gábor-féle televíziót is, de sem a piaci, sem a műsor-politikai döntések során nem viszonyítási alap a számukra.
Szabó László Zsolt, a tulajdonos által jobboldaliként definiált Echo TV vezérigazgatója (az Orbán-kormány alatt a köztelevízió elnöke volt) visszafogottabban fogalmaz: "elfér a piacon két hírtelevízió". Meglátása szerint azért nincs érdekütközés a Hír Televízióval, mert az Echo a hírek hátterét szeretné megvilágítani, szemben a hírek gyors szolgáltatására szakosodott másik adóval.
- Inkább egymás komplementerei vagyunk - mondja, hozzátéve: bár kiélezett küzdelem nincs, de tudatos együttműködés sincs a két médium között. E szempontból mégiscsak versenytársnak tekintik egymást. A televízió szeptember 15-én lesz hároméves, még viseli a viszonylag késői indulás hátrányait: kevesebb háztartást ér el, mint a Hír TV, és nem nyereséges; ezt a küszöböt három év múlva szeretnék átlépni. A nézettségi adatok - hasonlóan a Hír Televízióhoz - itt sem nyilvánosak, ám "programjuk legalább annyira tetszik a nézőknek, mint a többi, hasonló méretű és típusú csatorna kínálata".
Részletes, releváns nézettségi adatokhoz hozzájutni egyébként rendkívül nehéz. Az AGB Hungary tavaly októberre vonatkozó kumulált adatai mégis jelzésértékűek. E szerint a teljes népesség 50-60 százalékát éri el az RTL, a TV 2, az m1 és m2, valamint az ATV és a hálózatos televíziók valamelyikének hírműsora. A hírcsatornák (Echo TV, Hír TV együttesen) csak a teljes népesség 18 százalékát érik el. "Elért néző" az, aki legalább egy percig nézte a szóban forgó műsorokat vagy csatornákat.
A Hír TV az AGB Hungary méréseire alapozva közöl adatokat: átlagos napi elérésük 1,2 millió fő (ebbe mindazok beleszámítanak, akik legalább belenéztek a műsorfolyamba). Egy néző átlagosan 34-48 percig nézi az adást.
A Forsense Piackutató Intézet májusi felmérése átfogóbb képet ad a híradók kedveltségéről és nézettségéről. E szerint a Hír TV híradóját az öszszes megkérdezett 15 százaléka tartja a legmegbízhatóbbnak, a válaszolók 14 százaléka a leggyakrabban ezt nézi. Az ATV-nél ezek a mutatók 4-4, az Echo TV hírműsora esetében 2-2 százalékon állnak az összes megkérdezett vonatkozásában.
A hazai napilappiacon és a jobboldali palettán is két markáns jobboldali médium van, a Magyar Nemzet és a Magyar Hírlap. Utóbbit utoljára 2004-ben auditálták, értékesített példányszámát ma tízezer körülire becsülik. 2006 ősze óta folyamatosan cserélte le korábbi, liberális arculatát jobboldalira. Természetesen hátrányból indult a bejáratottabb, biztos piaci pozíciókra építő, a Hír TV-s szinergiákat jól kihasználó Magyar Nemzethez képest. A vezető jobboldali napilap pozícióit aztán tovább javította együttműködése a tavaly március 15-én sugározni kezdett Lánchíd Rádióval, igaz, a Hírlap is kihasználja az Echo Televízió nyújtotta elérési lehetőségeket.
A két újság közti lényeges különbség az is, hogy a 75 ezer példányban nyomott és 59 ezer példányszámban értékesített Magyar Nemzet (ezek a MATESZ 2008. II. féléves "hivatalos" adatai) továbbra is a Fidesz fő bizalmi médiuma; az ellenzéki párt számára jelentőséggel bíró témákat itt "szivárogtatja ki". Forrásaink szerint azonban a párton belül sem egységesen ítélik meg a Széles-féle médiabirodalom Fideszhez való viszonyát, s nem tekintenek egyöntetűen pozitívan a médiatulajdonos vélelmezhető politikai ambícióira sem.
A legnagyobb ellenzéki párt médiapolitikusa, Szalai Annamária semmilyen formában nem kívánja kommentálni a Széles Gábor Fidesszel kapcsolatos terveiről szóló értesüléseket. Azt elismeri, hogy pártja népszerűségének növekedéséhez hozzájárult médiahátterük bővülése; a változás legjelentősebb tényezőjeként a Hír Televíziót említve. Szerinte az adó működése nyomán már nem lehet elhallgatni "bizonyos típusú híreket". Kérdésünkre, hogy a Hír Televízió a Fidesszel szimpatizálónak, vagy Fidesz-közelinek mondható-e, azt válaszolta: - Nehéz lenne azt mondani, hogy nem az, de a médiaholding és a Fidesz közé nem lehet egyenlőségjelet tenni; a tévécsatorna is értékrendjében áll közel hozzánk.
A két nagy oldal értékrendjéhez közel álló televíziók - így a Hír TV és az ATV - létrejöttét természetes folyamatnak nevezte, ami szerinte nem egyéb, mint a közszolgálati televízió és a vezető kereskedelmi csatornák nem hiteles tájékoztatására és a tájékoztatásból való kivonulásukra adott reakció.
- A XXI. század a pártos média erősödését hozza világszerte, még azokban a demokráciákban is, ahol az előző század második fele az objektív újságírást állította kulcsszerepbe, jellemzően éppen az Egyesült Államokban - mutat rá a világtrendekre Sükösd Miklós politológus, médiakutató, a Közép-Európai Egyetem tanára. Sükösd a pártos média rendszerébe sorolja idehaza többek között az ATV-t, a Hír TV-t és az Echo TV-t; a Gazdasági Rádiót és a Klubrádiót, illetve az InfoRádiót. Mint mondja, a pártos adók törzsközönsége nem is várja el az objektív tájékoztatást, sokkal inkább "előemésztett" üzeneteket szeretne fogyasztani. Felvetésünkre, hogy a semlegességére kényesen ügyelő InfoRádiót miért sorolja a pártos médiumok közé, a médiakutató megerősíti: az Info alapítása, "eredete" mindenképpen a közép-jobbra mutat, és ez a lehetőség most is "benne van" a csatornában. Az egyetemi oktató emlékeztet rá, hogy Olaszországban, Spanyolországban, Portugáliában, Görögországban máig erősek a klasszikus európai pártsajtó maradványai. Sükösd úgy látja: a magyar pártos média-modell annyiban különbözik az amerikaitól, hogy ott nagy piacon profitot termelő magánvállalkozásokról beszélhetünk (például a FOX TV), Magyarországon ellenben ráfizetésesek ezek a vállalkozások, amelyekbe pénzt kell pumpálni.
Sükösd Miklós úgy látja: ha a Fidesz a következő választásokat sem nyerné meg, a propagandarendszere akkor is fennmaradna, akár a külföldi testvérpártok, akár jobboldali vállalkozói csoportok finanszíroznák tovább. A rendszer új pártok fellépését is akadályozza - teszi hozzá -, hiszen a pártos médiabirodalom fenntartása sokba kerül, amit alulról induló kezdeményezések nem engedhetnek meg maguknak. Ez a médiarendszer így a rendszerváltás óta lényegében változatlan pártrendszert is bebetonozza - összegzi véleményét.
