Több mint két éve fogadták el a távol tartásról szóló törvényt, éppen azért, hogy megelőzzék az ilyen eseteket. Civil szervezetek már a törvény életbelépése előtt jelezték, hogy ebben a formában alkalmatlan az áldozatok védelmére. Azok ugyanis, akik nem tesznek feljelentést bántalmazójuk ellen, nem kérhetik a távol tartást. Márpedig a bántalmazott nők nagy része nem mer, vagy nem tud feljelentést tenni. Ha rendőrt hívnak, neki sincs joga azonnali távol tartást elrendelni.

Ezen változtatna most az SZDSZ. Törvényjavaslatuk szerint a kiérkező rendőr azonnal kiemelhetné a bántalmazót a családból. - Ez minden sikeres eljárás alapja - mondja Wirth Judit, a Nők a Nőkért Együtt az Erőszak Ellen vezetője. Korábban civilek azt is kifogásolták, hogy a távol tartás legfeljebb harminc napra szólhat. Az új javaslat hosszabb távol tartást tenne lehetővé, és feljelentés nélkül is alkalmazhatóvá tenné.

Nem ez az egyetlen, nőket érintő szabad demokrata javaslat. Sándor Klára és Magyar Bálint újra benyújtják az úgynevezett női kvótáról szóló elképzelésüket. Ennek lényege, hogy a pártlistákon minden második képviselőjelölt legyen nő. A javaslat egyszer már elbukott, annak ellenére, hogy Gyurcsány Ferenc és Orbán Viktor is igennel szavazott. Magyar Bálint szerint ez egyfajta szerepjáték volt, mert ahogy fogalmazott, "az Európai Unióban nem lehet nyíltan szembemenni egy ilyen javaslattal". A legújabb uniós állásfoglalás kifejezetten támogatja a női kvóták bevezetését, ezért a képviselők újra megpróbálják. Már csak azért is, mert Magyarország az unióban az utolsó előtti helyen áll a nők parlamenti arányát tekintve.