kihasználja az Echo Televízió nyújtotta elérési lehetőségeket.

A két újság közti lényeges különbség az is, hogy az 59 ezer példányszámban értékesített Magyar Nemzet (ezek a Matesz 2008. II. féléves "hivatalos" adatai) továbbra is a Fidesz fő bizalmi médiuma; az ellenzéki párt számára jelentős témákat itt "szivárogtatja ki". Forrásaink szerint azonban a párton belül sem egységesen ítélik meg a Széles-féle médiabirodalom Fideszhez való viszonyát. Ezzel együtt: a külpolitikai
orientációval foglalkozó írásokat tekintve az utóbbi hetekben a Magyar Hírlap tükrözi a Fidesz-állásponthoz közeli vonalat, amít a Magyar Nemzet rendre radikális kritikával illet. A Fidesz médiapolitikusa, Szalai Annamária semmilyen formában nem kívánja kommentálni a Széles Gábor Fidesszel kapcsolatos terveiről szóló értesüléseket. Azt elismeri, hogy pártja népszerűségének növekedéséhez hozzájárult médiahátterük bővülése; a változás legjelentősebb tényezőjeként a Hír Televíziót említve. Szerinte az adó működése nyomán már nem lehet elhallgatni "bizonyos típusú híreket". Kérdésünkre, hogy a Hír Televízió a Fidesszel szimpatizálónak vagy Fidesz-közelinek mondható-e, azt válaszolta: - Nehéz lenne azt mondani, hogy nem az, de a médiaholding és a Fidesz közé nem lehet egyenlőségjelet tenni; a tévécsatorna is értékrendjében áll közel hozzánk.

A két nagy oldal értékrendjéhez közel álló televíziók - így a Hír TV és az ATV - létrejöttét természetes folyamatnak nevezte, ami szerinte nem egyéb, mint a közszolgálati televízió és a vezető kereskedelmi csatornák nem hiteles tájékoztatására és a tájékoztatásból való kivonulásukra adott reakció.

- A XXI. század a pártos média erősödését hozza világszerte, még azokban a demokráciákban is, ahol az előző század második fele az objektív újságírást állította kulcsszerepbe, jellemzően éppen az Egyesült Államokban - mutat rá a világtrendekre Sükösd Miklós politológus, médiakutató, a Közép-európai Egyetem tanára. Sükösd a pártos média rendszerébe sorolja idehaza többek között az ATV-t, a Hír TV-t és az Echo TV-t; a Gazdasági Rádiót és a Klubrádiót, illetve az InfoRádiót. Mint mondja, a pártos adók törzsközönsége nem is várja el az objektív tájékoztatást, sokkal inkább "előemésztett" üzeneteket szeretne fogyasztani. Felvetésünkre, hogy a semlegességére kényesen ügyelő InfoRádiót miért sorolja a pártos médiumok közé, a médiakutató megerősíti: az Info alapítása, "eredete" mindenképpen a középjobbra mutat, és ez a lehetőség most is "benne van" a csatornában. Az egyetemi oktató emlékeztet rá, hogy Olaszországban, Spanyolországban, Portugáliában, Görögországban máig erősek a klasszikus európai pártsajtó maradványai. Sükösd úgy látja: a magyar pártosmédia-modell annyiban különbözik az amerikaitól, hogy ott nagy piacon profitot termelő magánvállalkozásokról beszélhetünk (például a Fox TV), Magyarországon ellenben ráfizetésesek ezek a vállalkozások, amelyekbe pénzt kell pumpálni.

Sükösd Miklós úgy látja: ha a Fidesz a következő választásokat sem nyerné meg, a propagandarendszere akkor is fennmaradna, akár a külföldi testvérpártok, akár jobboldali vállalkozói csoportok finanszíroznák tovább. A rendszer új pártok fellépését is akadályozza - teszi hozzá -, hiszen a pártos médiabirodalom fenntartása sokba kerül, amit alulról induló kezdeményezések nem engedhetnek meg maguknak. Ez a médiarendszer így a rendszerváltás óta lényegében változatlan pártrendszert is bebetonozza - összegzi véleményét.