Az autósok és a rendőrség a hibás a dugókért, a már nemcsak a csúcsforgalom idején átjárhatatlan kereszteződésekért - legalábbis a Főpolgármesteri Hivatal szerint. Miként a "Mindig az autós a hibás?" (Népszabadság, 2008. augusztus 5.) című írásból kiderült, a városháza álláspontja szerint Budapesten nincsenek balesetveszélyes kereszteződések. Bár a forgalomszervezésben vannak szubjektív megoldások, alapvetően a jogszabályok határozzák meg, hogyan kell a közlekedés rendjét kialakítani, így - a városháza számára - értelmezhetetlen az "átgondolatlan forgalmi rend" kifejezés, amellyel pedig olvasóink és az internetezők is illetik a városvezetés közlekedésszervezési gyakorlatát.

Nem csak a laikus civilek elégedetlenek azonban a főváros közlekedés- és forgalomszervezési gyakorlatával. A BRFK hónapok óta hiába sürgeti a most érvényes közlekedési rend felülvizsgálatát a főváros egyes, közlekedési szempontból neuralgikus pontjain. Az M3-as autópálya kivezető szakaszán lévő Szerencs utcai kereszteződésben például csúcsidőben rendőrök irányítják a forgalmat, így kisebb a dugó, mint ha azt az ott működő lámpákra bíznák. A BRFK írásban javasolta, ha már felüljáró nem építhető a kereszteződésbe, szüntessék meg, mert balesetveszélyes, és torlódásokat okoz.

Mint a legtöbb rendőrségi véleményre, a városháza erre sem reagált. A főkapitányságon megerősítették: a fővárosban zajló út- és közműfelújítások, részleges vagy teljes útlezárással járó építkezések mind nagyobb hányadáról a rendőrség a sajtóból vagy a felháborodott budapestiek telefonhívásaiból értesül. Véleményét egyre ritkábban kéri ki a főváros, de ha ki is kéri, általában nem veszi figyelembe.

A rendőrség a kezdetektől fenntartásait hangoztatja az úttest közepén vezetett buszsávok elterjedése miatt, különösen, ha a buszmegállókat az úttest szélén helyezik el. Régóta sürgetik az Árpád híd pesti hídfőjénél, a Dagály utcai felhajtónál kialakított forgalmi rend felülvizsgálatát is, mivel a jelenlegi indokolatlanul növeli a dugókat. A BRFK nem ért egyet a közösségi közlekedés mindenáron való előnyben részesítésével.

Augusztus 26-ra a BRFK szakmai egyeztetésre hívta mindazokat, akik tevékenységükkel befolyásolhatják a főváros közlekedését, köztük valamennyi közüzemi céget. Egyedül a Főpolgármesteri Hivatal nem képviseltette magát a megbeszélésen. Annak ellenére sem, hogy - miként az értekezleten elhangzott - a főváros a rendőrséget hibáztatja a városban kialakult állapotokért, mondván, "nem reagálja le kellőképpen a közlekedési problémákat".

A BRFK álláspontja szerint a "budapesti rekonstrukciós munkálatok mára elérték azt a szintet, hogy a forgalmat már nincs hová elterelni. A rendőrség egyedül képtelen kezelni a kialakult helyzetet, mivel több neuralgikus pont alakult ki a közlekedésben, semmint ahányat a rendőrség a jelenlétével felügyelni, kezelni tudna."

A konferencián végül a résztvevők abban állapodtak meg, hogy létrehoznak egy közös adatbázist a folyamatban lévő munkálatokról és a később induló beruházásokról.

A városháza illetékesei - a hivatal sajtófőnökének ígérete szerint - ma reagálnak a megfogalmazottakra.

A rendőrség nemrég országos felmérést készített a közlekedésbiztonságra különösen veszélyes útvonalakról, közlekedési gócpontokról. Ezek egy része forgalomtechnikai eszközökkel - a veszélyhelyzetet előre jelző, lassításra felszólító táblákkal -, közlekedési lámpák, közvilágítás telepítésével, lámpával védett gyalogátkelőhely kialakításával is megszüntethető volna. Az ORFK tapasztalatai szerint azonban az önkormányzatok csak az egyszerűen, olcsón megoldható közlekedési problémák megoldására vállalkoztak, bár vannak települések, ahol még azokra sem. Azokban az esetekben azonban, ahol a biztonságos közlekedés jelentősebb költségekkel járó beruházást igényelne, az önkormányzatok inkább a rendőrségre bízzák a rendteremtést. Csakhogy kevesebb a rendőr, mint a baleseti gócpont.