Segély - kiáltások és kilátások

2008-09-03

Ütközőponttá vált az MSZP és az SZDSZ viszonyában a két párt szociális juttatások elveit érintő állásfoglalása. A liberálisok a rászorultság elvét kérik számon a baloldaliságát őrző kormánypárton, amely most a biztos parlamenti többségre szorul rá.

Felértékelte a politikai patthelyzet a két (ex)koalíciós párt szociális téren lévő alapvető nézetkülönbségeit. Ez a terület a most meghirdetett Gyurcsány-féle cselekvési terv egyik központi helye. A koalíciós szakítás után a liberálisok szinte azonnal közölték: rászorultsági alapra kell helyezni a családi pótlékot. A szocialisták fontosabb társadalmi összetartó erőnek tartják az alanyi jogon járó támogatásokat, és nem akarnak engedni belőlük.

A liberálisok tavasszal bejelentették, hogy megemelnék a családi pótlékot és az emelt összeget megadóztatnák. Ez szerintük a rászorultsági elven alapuló változtatás, amely erősíti az igazságosságot, csökkenti a jövedelmek közötti különbséget. Az idő haladtával - miközben továbbra sem volt ismert még az egypárti kormány stratégiai koncepciója - a szabad demokrata politikusok egyre erélyesebben vetették fel a rászorultság kérdését. Kóka János szabad demokrata frakcióvezető - immár nem kormánytagként és koalíciós partnerként - közölte: túlságosan magas Magyarországon a szociális-jóléti kiadások mértéke; az efféle juttatások odaítélésekor jobban figyelembe kellene venni a rászorultság elvét. "A családi pótlék ügyében például lehetne lépni, hiszen ma a tehetősebbek is részesülnek e juttatásban."

A szociális juttatások szerkezetének korrekciójára szükség lehet, a kérdés csak az, hogy melyik irányban. Idén közel másfél millió gyermek kezdte meg tanulmányait, közülük majd minden harmadik (körülbelül 517 ezer) kap valamilyen módon és mértékben ingyentankönyvet vagy jelentős étkezési támogatást. A rászorultak. Ennyien talán nincsenek. De a kedvezménycsomag szűkítése esetén a megtakarítás mindössze 2-3 milliárd forint lehetne; ez pedig "politikailag" nem éri meg. Nagyobb megtakarítást lehetne elérni a 13. havi nyugdíjak eltörlésével vagy rászorultsághoz kötésével. Erre tavaly 193,6 milliárdot fizetett ki az állam, idén 210,5 milliárd forintot számoltak. A 13. havi nyugdíjhoz hozzányúlni azonban komoly politikai döntést igényel; Gyurcsány Ferenc miniszterelnök legutóbb egy nyugdíjasfórumon (elsősorban Orbán Viktor kiszivárogtatott beszédére utalva) azt mondta: "az MSZP nyugdíjügyben tíz éve ugyanazt az álláspontot képviseli, és soha nem jutott eszükbe, hogy a nyugdíjakhoz hozzányúljanak". A kormányfő ezt a Megegyezésben is világossá tette.

Az idén gyedre 82 milliárdot, gyesre 62 milliárdot, a három- és többgyermekes szülőknek a legkisebb gyermek nyolcéves koráig járó gyetre pedig 16 milliárd forintot költ a költségvetés. Ezt a segítséget is elvileg a kevéssé jó szociális helyzethez lehetne kötni, de erről most nincs szó.

Talán a legérzékenyebb terület a családi pótlék, amelyben szegény és gazdag szülő egyaránt alanyi jogon részesül. Ez évi 370 milliárd forintos kiadást jelent. Ha a leggazdagabb tíz százaléktól elvennék a családi pótlékot, az csupán négyszázaléknyi, azaz 15 milliárdos megtakarítást jelentene, tekintettel arra, hogy a magas jövedelmű családokban kevesebb a gyerek.

Kései kompromisszum

Vasali Zoltán politológus úgy látja: a magát modern, baloldali pártnak tartó MSZP-nek éles helyzetben kell meghatároznia, hogy mennyit hajlandó áldozni a szociális állam ideájából. Ma már nem elég az, amit Medgyessy Péter még elegendőnek tartott: a közszféra kiadásainak csökkentése. Ma már egy olyan adócsökkentés költségvetési hátterét kell megteremteni, ami a rászorultsági elv szerint közelíti a támogatások kifizetését a valós igényekhez. Ez az, amit elsősorban a liberálisok szeretnének, a szocialisták viszont túlérzékeny baloldalisággal féltik az álmaikat. A két pártot emiatt nem kell sajnálni, hiszen ezt a kompromisszumot még házasságuk alatt kellett volna elfogadniuk, nem most - mondja Vasali.

1995-ben a Bokros Lajos pénzügyminiszter által kidolgozott megszorító csomagban a rászorultság elve alapján leszűkült azok köre, akik gyermekgondozási segélyre, családi pótlékra vagy gyermeknevelési támogatásra jogosultak - az intézkedés a korábbi jogosultak legtehetősebb tíz százalékától vonta meg a jogot. A szociális ellátásokat érintő megszorítások több mint 42 milliárd forint bevételt, illetve megtakarítást hoztak.

Orbán fogorvosa mindent megtett, mégis beragadtak az Ironmannek járó milliók

Hiába várja a júliusban azonnalira beígért állami támogatást a nyáron lezajlott Ironman 70.3 verseny szervezője. A nemzetgazdasági szempontból is fontos nemzetközi rendezvénynek a kormány 180 millió forintot ítélt meg, a pénznek a Magyar Triatlon Szövetségen keresztül kellene eljutnia az ironmanesekhez, de nem jut. A szakszövetség és a versenylicencet birtokló Kropkó Péter vállalkozása között rég elmérgesedett a viszony, főleg miután a szövetség a tavasszal megpróbálta bemártani őket az amerikai jogtulajdonosnál.

"A TEK működésképtelen, veszélyt jelent a magyarokra"

A Demokratikus Koalíció szóvivője azt követeli, hogy számolják fel a Terrorelhárítási Központot (TEK) és helyezzék szakmai alapokra a terrorelhárítást. Gréczy Zsolt szerint a hazai terrorelhárítás jelenlegi formájában működésképtelen, ezért veszélyt jelent a magyarokra és az Európai Unió többi polgárára is.

Brüsszel nem fél Orbántól és nem áll bosszút - interjú Navracsics Tiborral

Érzelmileg színesen fejezi ki magát – így fogalmazott Navracsics Tibor uniós biztos lapunknak annak kapcsán, hogy az Orbán a népszavazás után is csatákat akar nyerni Brüsszel ellen. A politikus beszélt arról is, miért szavazott nemmel a népszavazáson, kellet-e ehhez engedélyt kérnie, főnökétől, és elemezte az unió helyzetét is.

Nem nyomoznak - törvényesen jutott ingatlanhoz Rogán feltalálótársa

Nem történt bűncselekmény a BRFK Korrupciós és Gazdasági Bűncselekmények Elleni Főosztálya szerint akkor, amikor az V. kerületi önkormányzat a sajtó értékelése szerint rendkívül előnyös áron segítette hozzá az általa bérelt ingatlanhoz Csík Balázst, az offshore hétterű Hunguard Zrt. társtulajdonosát, Rogán Antal propagandaminiszter feltalálótársát.

Így töpörödött össze a pécsi magasház

Mostanra csupán néhány emeletnyi torzó maradt Pécs egykori híres panelmonstrumából, amit a Guiness Rekordok Könyve Közép-Európa legmagasabb lakatlan épületeként tartott számon. Az 1976-ban átadott, '89-re egy építési hiba miatt életveszélyessé vált 25 emeletes házat végeláthatatlan huzavona után idén tavasszal kezdték lebontani, a kivitelezők szerint év végére nyoma sem marad. Képsorozatunkban megnézheti, hogyan tűnik el lassan a föld színéről a Kádár-korszak egyik büszkesége.