Volt olyan időszak, amikor a szakértői kormány felállítása lett volna a megoldás. Mostanra viszont olyan mély lett a gazdasági és a szociális válság, hogy az egyedüli megoldás az előre hozott választás - jelentette ki tegnap Szijjártó Péter, a Fidesz szóvivője. Lapunk érdeklődésére hozzátette: "arról, hogy az előre hozott választásokig tartó rövid, átmeneti időszakra vonatkozóan milyen politikai megoldások lehetségesek, a Fidesz kész lenne tárgyalni".

A szakértői kormány felállításának a szükségességéről Orbán Viktor, a Fidesz elnöke a 2006-os önkormányzati választások után beszélt, amikor 72 órás ultimátumot adott a szocialista és a szabad demokrata képviselőknek, arra, hogy menesszék Gyurcsány Ferencet. Mivel a koalíció válaszul ismét bizalmáról biztosította a kormányfőt, Orbán Viktor a Kossuth térre szólította az embereket, s meghirdette az Igen, Magyarország Chartát. A téren közölte: nem követelnek előre hozott választásokat, de a népakaratnak megfelelően "nemzeti egységkormányt" akarnak.

A szakértői kormány felállítása egyébként eredetileg Schmidt Mária ötlete volt, a Terror Háza Múzeum főigazgatója javasolta ezt Orbánnak. Schmidt Mária lapunknak akkor azt mondta: noha az alkotmány nem ismer "szakértői kormányt", a parlamenti pártok azt bíznak meg kormányalakítással, akit akarnak. Mindegyik parlamenti párt készíthetne egy "tízes listát", s megnéznék, kik azok, akik a legtöbb helyen szerepelnek, ők lennének a kabinet tagjai. A miniszterelnök személye megegyezés kérdése lenne.

E ponton térjünk vissza a jelenhez: Navracsics Tibor frakcióvezető tegnap azzal hárította el az újságírók érdeklődését, hogy "lehet pontosan tudni, mit tartalmaz az SZDSZ jelenlegi javaslata". Így nem válaszolt azokra a kérdésekre sem, hogy ha az SZDSZ most javasolná, a Fidesz támogatná-e a szakértői kormány létrehozását. A frakcióvezető emlékeztetett: a Fidesz 2006-ban azt javasolta, hogy "egy dolgát értő" szakértői kormány jöjjön létre, az öt frakció által megállapított, limitált hatáskörrel. De akkor sem az MSZP, sem az SZDSZ nem volt jelen a Fidesz kezdeményezte ötpárti megbeszélésen.

Semjén Zsolt, a KDNP elnöke is arra emlékeztetett: amikor 2006 októberében bizalmi szavazás volt a parlamentben, a KDNP vezérszónokaként szakértői kormányra tett javaslatot, de azt az SZDSZ és a MSZP is elutasította. - Az ország bajainak orvoslására reális esélyt csak az előre hozott választás jelenthet. Most tehát egy szakértői kormány felállításának csak akkor van értelme, ha a parlamenti erők megállapodnak arról, hogy lesznek előre hozott választások, s annak időpontjában is megegyeznek. A szakértői kormány addig vezethetné az országot, korlátozott felhatalmazással - nyilatkozta lapunknak Semjén Zsolt.

Herényi Károly, az MDF frakcióvezetője szerint a szakértői kormányról szóló szabad demokrata felvetés "nagyon leegyszerűsített elképzelés, s csak toldozás-foldozás jellege van". A legfontosabb kérdés ugyanis az adótörvények, illetve a költségvetés elfogadása, vagy "el nem fogadása" - s erre a szakértői kormányról szóló elképzelés nem ad választ. Ha a költségvetés megszavazása meghiúsul, akkor a válasz az előre hozott választás lehet - közölte Herényi Károly.

Az alkotmányjogász szerint politikai abszurdum

Közjogilag nem létező, alkotmányosan nehezen értelmezhető intézmény lenne a szakértői kormány - állítja az SZDSZ javaslata kapcsán Halmai Gábor alkotmányjogász. - Ez politikai abszurdum - véli -, hiszen a parlamentáris demokrácia meghatározó eleme az Országgyűlésnek felelős, alapvetően politikusokból álló kabinet. A szakértők szerepe ebben a rendszerben Halmai szerint teljesen tisztázatlan lenne, hiszen semmilyen politikai felelősséget nem viselnek. Az ilyen megoldás nem alkotmányellenes ugyan, de fából vaskarika, mert a szakértői kormány önmagában, megfelelő politikai támogatás nélkül tehetetlen - figyelmeztet egy újabb szempontra az alkotmányjogász. Ha tehát a kabinet nem élvezi a parlamenti többség támogatását, tagjainak szakértelme aligha érvényesülhet, sőt státusuk is gyorsan bizonytalanná válhat. Vagyis: legjobb szándékuk ellenére sem mehetnek szembe a politikai akarattal. Elképzelhető, hogy a politikusok szakértői kormány felállításával szabadulnának a kellemetlen döntések hatására bekövetkező további népszerűségvesztéstől. Halmai szerint viszont ez is elhibázott gondolat, hiszen a következő választáskor senki nem azt nézné, hogy milyen független szakemberek dolgoztak a kormányban, hanem azt: mely politikai erők biztosították a kabinet működéséhez szükséges országgyűlési többséget.

Más vélemények szerint a szakértői kormány elsősorban politológiai kategória. Ilyen kabinet létrehozása akkor jöhet szóba, ha tőle - nem túl hosszú ideig - azt várják, hogy az ország szempontjából legfontosabb szakkérdéseket vigye. Átfogó reformok végrehajtására azonban az ilyen konstrukció kevésbé tűnik alkalmasnak, bár az elismert szaktudás jelenthet valamelyes legitimációt. Válsághelyzetben inkább a nagykoalíció, illetve a nemzeti egységkormány létrehozása lehet megoldás; az előbbi a legnagyobb parlamenti pártok megegyezésén alapulhat, az utóbbit pedig valamenynyi frakció támogatná. Amennyiben Magyarországon valóban válság lenne, a kiutat e konstrukciók valamelyike jelenthetné. Ilyen együttműködésre viszont nincs esély.