Újrakezdésgyárbezárás után
Nem igazolódtak be a kabai cukorgyár két évvel ezelőtti bezárásakor hangoztatott sötét jóslatok: az Eastern Sugar Rt. távozása az előzetes becsléseknél kisebb traumát okozott a cukorrépa-termelők számára. Az elmúlt két évben a gazdák a cukorrépáról áttértek a gabonatermesztésre, mára pedig csaknem teljes egészében megkapták az őket megillető kártalanítás összegét, hektáronként átlagosan 400 ezer forintot.
Mint annak idején beszámoltunk róla: 2006 őszén az Eastern Sugar - amely Közép-Európa egyik legnagyobb cukorgyártója volt - valamennyi kelet-európai üzemével együtt bezárta a kabai cukorgyárat. A cégcsoport öt telephelyet működtetett három országban: egyet Kabán, egyet Szlovákiában és hármat Csehországban. A gyárbezárások előzménye az volt, hogy a nagy cukorgyártó országok - így Ausztrália, Brazília és Thaiföld - sérelmezték a Világkereskedelmi Szervezetnél (WTO), hogy az Európai Unió a cukorexport támogatásával tartja fenn az unión belüli magas cukorárakat. A WTO helyt adott a kifogásoknak, ezért az EU több mint évi négymillió tonnával csökkenteni kényszerült a cukortermelési kvótáját. Mivel ennek következményeként a korábbinál kevesebb termékre és termelőre volt szükség, a támogatásokat megvonták, a cukorgyárakat bezárták, az uniónak pedig szerkezetátalakítási kompenzációt kellett fizetnie a gyáraikat fölszámoló vállalkozásoknak. A szerkezetátalakítási kompenzáció összege a kabai cukorgyár esetében 21 milliárd forint volt, ebből 5,5 milliárd forintot különítettek el a termelőknek és a beszállítóknak. Az üzem dolgozói - a kollektív szerződésben biztosítottakon túl - egyéves munkabérüknek megfelelő kártalanításban részesültek.
A mintegy kétszáz embert foglalkoztató gyár bezárása Hajdú-Bihar és Békés megyében több száz beszállítót, nagy- és kistermelőt érintett. E két megyében összesen mintegy 15 ezer hektáron termesztettek cukorrépát. A gyárbezárás óta eltelt időszaknak a gazdákat érintő történéseiről Dominkó Sándor, a Cukorrépa-termesztők Országos Szövetségének alelnöke érdeklődésünkre azt mondta: csaknem 130 cukorrépa-termesztő már megkapta az európai uniós kártalanítás, a hektáronkénti 400 ezer forint nagy részét. A gazdák egyévi termés árbevételére jogosultak, de egyénenként eltérő öszszegeket kaptak, hiszen volt olyan termelő, aki húsz hektáron gazdálkodott, de olyan is akadt, aki nyolcszáz hektáron termesztett cukorrépát. Dominkó Sándor szerint a kártalanítás egynegyed részét még nem utalták ki, ez 2009-re várható. Az alelnök elmondta: nem várt pozitív fejlemény volt a termelők számára, hogy a gabonapiacon nagy fellendülés következett be, az elmúlt két évben ugyanis a gabona tonnánkénti ára 100-110 euróról 200 euró fölé emelkedett. Hozzátette: a kabai térségben a gazdák a cukorrépáról gabonatermesztésre tértek át, így őket a váltás anyagilag nem viselte meg.
A bezárt kabai cukorgyár területén tavaly tavasszal egy bioetanol-üzem alapkövét helyezte el Gráf József földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter. A beruházást a kabai EM-Bioetanol Kft. indította el, amelynek alapítói többségében olyan helyi mezőgazdasági termelők, akik korábban cukorrépát is termeltek, így kötődtek a volt cukorgyár nyersanyagtermelőihez, helyismerettel, személyes kapcsolatokkal rendelkeztek a térségben. A bioetanol-üzemmel kapcsolatos elgondolás lényege: felhasználják a volt cukorgyár működése során kiépült infrastruktúrát, és megoldják a gyárból kikerült, szakképzett munkaerő foglalkoztatását. Habár az eredeti tervek szerint az üzemnek 2008 tavaszán kellett volna megkezdenie a működését, a beruházás még nem készült el. Ezzel kapcsolatban Szegi Emma kabai polgármester azt mondta: a nehézségek ellenére bíznak benne, hogy az üzemben előbb-utóbb beindul a munka. Hozzátette: a város és térsége számára létfontosságú az ipar fejlesztése és a munkahelyek teremtése. A polgármester hangsúlyozta: az időből még nem futottak ki, az EM-Bioetanol Kft. ugyanis tíz évre kapta meg azt a jogot, hogy a cukorgyár területét ipari parkként működtesse.
A gyár bezárását két évvel ezelőtt Szegi Emma "szociális tragédiának" nevezte, mondván, ezáltal veszélybe kerülhet a kabai önkormányzat működése, a kötelező feladatok ellátása is. Kérdésünkre, miszerint milyen most a költségvetés helyzete, a polgármester úgy fogalmazott: nem könnyű, mert az egymilliárd forintos büdzséből korábban 200-250 millió forintot tett ki a gyár iparűzési adója. Jelenleg tehát a költségvetés egynegyede hiányzik a kasszából, ennek ellenére eredmény, hogy működési hitelt még nem kellett fölvenniük.
Szegi Emma szerint Kaba térségében az embereket megviselte a gyárbezárás, ám biztató, hogy a térségi infrastruktúra megfelelő a magas színvonalon működtetett állattenyésztő-telepek kialakításához, valamint a falusi turizmus fejlesztéséhez is.
A kukoricából előállított bioetanolt a világ egyre több országában használják motorhajtóanyagként. Az ágazatban rejlő hazai lehetőségeket megalapozza, hogy az Európai Unió a bioüzemanyagok felhasználását fokozatosan növelni kívánja. Ebből a piacbővülésből Magyarország is profitálhat, hiszen egy esetleges évi hárommillió tonnás kukorica-többlettermelés esetén hazánkban egymillió köbméternyi bioetanol állítható elő.
