Ákoshegyi György, a Magyar Fürdőszövetség főtitkára úgy véli, mára ráébredtek az üzemeltetők arra, hogy a nyereséghez egész évben nyitva tartó fürdővé kell fejleszteniük komplexumukat. Éppen ezért - tette hozzá - általános tendenciává vált az, hogy az eddig csak nyaranta nyitva tartó strandokat, fürdőket korszerűsítik, a medencéket befedik, téliesítik a szezon megnyújtása érdekében. Ákoshegyi György érdeklődésünkre elmondta: bár pontos statisztikák nincsenek, becsléseik szerint ma már az országban működő mintegy félezer közfürdő kétharmada egész évben fogadja a vendégeket.

Zalaegerszegen 2002-ben nyitott meg az Aquacity: a létesítmény nyitott medencéivel, csúszdáival és egyéb különleges élményelemekkel csak nyáron várja a vendégeket. Kezdetben még több mint százezren váltottak belépőt a fürdőbe, azóta viszont - különösen a hűvösebb, csapadékosabb nyarakon - 70-75 ezerre esett vissza a vendégek száma. György Zoltán, a fürdőt működtető cégcsoport vezetője szerint számítottak arra, hogy az időjárás miatt ingadozhat az Aquacity forgalma, éppen ezért régóta tervezték a fedett, egész évben nyitva tartó részleg megépítését. Ezzel a beruházással tavaly elkészültek, s már az idei szezon igazolta, hogy szükség volt a befektetésre. Az Aquacitybe 74 ezren váltottak belépőt az idén, a nyitott élménypark közelében megnyílt termálfürdőbe pedig eddig 38 ezren, így összességében meghaladta a százezret a vendégek száma. Így jól kiegészíti egymást a fedett és a nyitott részleg, hiszen hideg, esős időben is megtarthatják a vendégeket Zalaegerszegen.

Hasonlóak a tapasztalatok az egész évben nyitva tartó, két és fél éve üzemelő siófoki Galerius Élményfürdő és Wellness Központnál is, hiszen a komplexum forgalma felfelé ívelőben van. A térség turisztikai kínálatában fontos szerepet betöltő, a balatoni szezont megnyújtó fürdő létjogosultságát nemigen kérdőjelezik meg, holott a létesítmény az első évet több millió forintos, a másodikat minimális veszteséggel zárta. Perjési Sándor fürdőigazgató beszámolója szerint az idén az első fél évben már 14 millió forintos eredményt "termelt" a déli Balaton-parton egyre népszerűbbé váló létesítmény, ezt az összeget azonban elviszi az amortizációs költség, továbbá a fürdőépítéshez felvett hitel törlesztése.

Marcaliban még csak most tervezik a fürdő télesítését. A város még több élményelemet vinne fürdőjébe, és ha lenne rá pénze, a jelenleginél nagyobb részét tenné fedetté, lehetővé téve az egész éves üzemeltetést - mondta Sütő László polgármester. A város fürdőjének részeként megépült, most átadott tanuszodának is vannak már élményelemei, s ehhez kapcsolódva szeretnék, ha az eddig nyár végén bezáró kültéri medencék egy részét is téliesíthetnék. A fürdő fenntartása most évente csaknem 15 millió forintba kerül, és minden nap ráfizetéses, amikor nincs legalább hatszázötven fürdővendég, de a turizmusban, a szórakozásban vagy az úszásoktatásban mérhető hatása mindenképpen pozitív - fogalmazott a polgármester. A marcaliak reményei szerint a fejlesztések - amelyek megvalósításáért pályázni kívánnak -, valamint az évek óta tervezett gyógyszálló megépülése esetén a fürdő fenntartása közvetlenül is rentábilissá válna a település számára.

A megkérdezett fürdőüzemeltetők közül volt, aki azt emelte ki: a medencék téliesítése, az egész éves nyitva tartás ma már önmagában nem garancia a sikerre. Az évente mintegy negyedmillió vendéget fogadó zalai város, Lenti fürdőjének vezetője, Kutfej Attila például úgy fogalmazott: állandóan fejleszteni, korszerűsíteni, újítani kell. Tudomásul kell venni azt is, hogy évről évre fontosabbá válik a marketing a fürdők között élesedő konkurenciaharc miatt.

Gyulavári Andrea, a fürdőturizmusból szép bevételhez jutó dél-alföldi város, Gyula turisztikai hivatalának vezetője azt hangsúlyozta: a fürdőszolgáltatások és a kulturális programok egymásra építésével is lehet "végteleníteni" a strandszezont. Példaként azt említette: a nyár utolsó hétvégéjén tartott, Várkerti vigasságok című háromnapos rendezvénysorozat több ezer vendége a gyulai Várfürdőt sem hagyta ki.