L. Simon László szerint olyan időszakban emlékeznek a honvédség születésének jeles eseményére, amikor az egykori honvédek mai utódainak az utóbbi évtizedek kihívásaitól merőben eltérő feladatokat kell teljesíteniük.

Emlékeztetett: törvénymódosításokkal a Parlament hatékony eszközöket adott a tömeges bevándorlás okozta krízis kezelésére úgy, hogy maradéktalanul betartja az európai uniós szabályokat, betartja mindenekelőtt a Dublin III., valamint a schengeni megállapodást. Azaz a magyarok, az 1848-as hős honvédek mai utódai megvédik az Európai Unió és a keresztény európai civilizáció határait.

"Elsősorban azért, mert ennek a keresztény Európának mi is teljes jogú részei vagyunk, és szeretnénk azok is maradni" - fogalmazott.

L. Simon László úgy vélte, hogy a honvédeknek nem egy jól meghatározható ellenséggel, hódítóval, betolakodóval, vagy szabadságot eltiporni akaró haderővel szemben kell helytállniuk, hanem a XXI. század egyik legjelentősebb krízisével, a jobb élet reményében Európára zúduló migránsok százezreivel. A milliók, akik Európa felé törnek, más értékeket vallanak, másban hisznek, mások az erkölcsi viszonyítási pontjaik és nem mellesleg mások az érdekeik. Mint mondta, a haza védelme a kialakult helyzetben nem lehet pártpolitikai kérdés, és nem lehet logisztikai vagy pénzügyi feladat sem. Kiemelte, hogy a magyarságnak jogában áll kijelenteni: nem akarja, hogy a világméretű népmozgás megváltoztassa Magyarországot.