„Akarja-e, hogy az Európai Unió az Országgyűlés hozzájárulása nélkül is előírhassa nem magyar állampolgárok Magyarországra történő kötelező betelepítését?” – erről kezdeményezett népszavazást a kormány. A Nemzeti Választási Bizottság a kérdést gyorsan hitelesítette, ám többen is a Kúriához fordultak, a legfőbb bírói fórum azonban a kifogásoknak nem adott helyt. Így a parlament május 10-én döntött a népszavazás elrendeléséről. Ezt is megtámadták, így most az alkotmánybírákon a sor. A testület mozgástere egyébként nem túl nagy, mert elsősorban azt vizsgálhatják, hogy az országgyűlési határozat meghozatalakor a képviselők szabályosan jártak-e el. Emellett a népszavazást megakadályozhatják akkor is, ha a kérdés hitelesítése óta a körülményekben olyan lényeges változás áll be, amely kihatna a választási bizottság korábbi döntésére.

Itthon ellenségesebb a hangnem Koncz György / Népszabadság

A konkrét esetben ez például akkor következhetne be, ha az unió hatályon kívül helyezné azt a tanácsi határozatot, amely szerint Görögországból és Olaszországból 120 ezer menedékkérőt kellene áthelyezni más tagállamok területére. Magyarországra ebből 1294 ember jutna. Miután ilyen lépésre nem lehet számítani, legfeljebb a parlamenti határozat közjogi érvénytelenségére lehet hivatkozni.

Az indítványozók egyébként éppen azzal érvelnek, hogy az Országgyűlés – alaptörvényi felhatalmazás híján – nem rendelhetett volna el uniós hatáskörre tartozó kérdésben népszavazást. Emellett felvetik, hogy a referendumról csak a törvényalkotási bizottságban tárgyaltak, miközben az kifejezetten az európai ügyek bizottságára tartozó kérdés, s arról európai uniós napirendi pontként kellett volna dönteni.

Nem tűnik túl valószínűnek, hogy mindez meggyőzi az alkotmánybírákat. Ha pedig a beadványt tényleg elutasítják, akkor az államfőn a sor, hogy kitűzze a referendumot.