Kvótaper: hosszú csata, késői ítélet
Az uniós belügyminiszterek a múlt szeptemberben döntöttek úgy, hogy Magyarországnak 2017 szeptemberéig összesen 1294 szíriai, iraki vagy eritreai menedékkérelmét kell elbírálnia, majd közülük az oltalomra szorulókat befogadnia. Ez azonban nem kötelező betelepítést jelent, hanem csak annyit: a menekültügyi eljárást a kijelölt tagállamok folytatják le, de aki védelemre szorul, arról valóban nekik kell gondoskodniuk.
A jogszabályokat, amelyeket valamennyi tagállamnak végre kell hajtania, Magyarország és Szlovákia megtámadta az Európai Jogok Bíróságán. A döntést ugyanis itthon jogtalannak minősítették, mert Brüsszel nem kényszeríthet ránk olyan megoldást, amit nem akarunk, értelmetlen, mert meghívót jelent migránsok újabb millióinak, veszélyezteti a nemzeti identitásunkat és növelheti a terrorveszélyt, a bűnözést – hangoztatták akkor fideszes körökben.
Kormányzati forrásaink szerint az európai bíróságon várhatóan jövőre kezdődik az eljárás, b89rüsszeli tudósítónk azonban úgy értesült, az eljárás már megkezdődött. Idén legfeljebb a tárgyalásra kerülhet sor. A luxemburgi fórum két dolgot vizsgál majd: a közösségi normák alapján dönthetett-e a tanács a kvótáról, és ha igen, betartotta-e az eljárási szabályokat. Ami az előbbit illeti, az Európai Unió működéséről szóló szerződés eléggé egyértelműen fogalmaz: „harmadik országok állampolgárainak hirtelen beáramlása” esetén átmeneti intézkedéseket fogadhatnak el. Ezt Magyarország is aláírta, a „hirtelen beáramlás” pedig vitathatatlanul bekövetkezett. A jogalapot a Fidesz-kormány így eléggé nehezen vitathatja, bár kétségkívül felmerülhet: mi tekinthető átmenetinek, hiszen az áthelyezett menekültek akár évekig az érintett országokban maradhatnak.
Az ügyben idén legfeljebb a tárgyalásra kerülhet sor, amit a főtanácsnoki indítvány, majd néhány hónap elteltével az ítélet követ. A luxemburgi fórumon az ügyek átlagos átfutási ideje másfél év, így meglepetés lenne, ha már jövőre megszületne a verdikt (kivéve, ha már tényleg folyamatban van az eljárás). Így esély van arra, hogy mire megszületik a bírósági ítélet, már nem is lesz érvényben a kvótarendelet.