Kutatás is igazolja: rosszabb az egészségügy, mint öt éve

A hazai lakosságnak közel fele (42 százalék) úgy érzi, rosszabb lett, és nehezebben jut hozzá az egészségügyi szolgáltatásokhoz, mint öt éve. A legnagyobb kritika az ellátás gyorsaságát érte – derül ki egy 15 országban 12 ezer ember megkérdezésével készült közvélemény-kutatásból, melyet az Ipsos végzett.

A nemzetközi felmérésben a tízmillió magyart ötszáz válaszadó reprezentálta. Ők inkább negatív változásokat tapasztaltak az egészségügyben a 2008 óta eltelt időben. A vizsgált országok közül csupán egyben, Spanyolországban elégedetlenebbek az egészségüggyel, mint Magyarországon. Az elégedettségi lista élén Dél-Korea, Argentína és Japán áll.

A nemzetközi közvélemény-kutató cég különböző mutatókat vizsgált, egyebek mellett rákérdeztek a gyógyszerek hozzáférhetőségére, az orvosok felkészültségére is. A hazai válaszadók a konkrét szolgáltatások közül a háziorvosi ellátásról és a gyógyszerellátás változásairól nyilatkoztak a leginkább kedvezően.

A magyarok 21 százaléka úgy érzi, hogy jelenleg könnyebben igénybe tudják venni a háziorvosok szolgáltatásait, mint öt évvel ezelőtt, de ugyanekkora hányaduk szerint ezen a téren is romlott a helyzet. A gyógyszerellátás elmúlt öt évéről a megkérdezettek  24 százaléka azt állította, most jobban működik ez a terület, 25 százalékuk viszont épp ellenkezőleg, a korábbiaknál sokkal rosszabbnak ítélte. A vizsgálatban részt vevő magyarok több mint harmada (39 százalék) szerint egyértelműen nehezebben jut hozzá a diagnosztikai vizsgálatokhoz, köztük olyan alapvető szolgáltatásokhoz is, mint a laboreredmény, 18 százalékuk viszont javulást tapasztalt ezen a területen.   

Hasonlóképpen kedvezőtlen összkép rajzolódik ki a kórházi ellátásról: 38 százalék szerint ez öt év alatt szűkösebbé vált, s csak 15 százalék szerint lett bőségesebb. Az elmúlt öt évre visszatekintve a szakorvosi szolgáltatásokról változott meg leginkább az emberek véleménye. A lakosság közel fele, 45 százaléka szerint rosszabb lett a helyzet a szakrendeléseket illetően, és csak mindössze 16 százaléknyi válaszadónak volt pozitív tapasztalata az ezen a területen megtörtént változásokkal kapcsolatban. E három terület mérlegét más országokéval összehasonlítva a 14. helyen vagyunk, csupán a spanyolok 2008-hoz való viszonyítása vált a miénknél negatívabbá.

Az egészségügyi ellátásban való közvetlen, betegként való részvételre alapozott tapasztalatokat összegezve is elég kritikusak a magyarok. A válaszadók alapvetően pozitívnak ítélték az orvosoktól kapott tájékoztatás minőségét: 29 százalékuk úgy érzi, több információt kap orvosától, mint 2008-ban, 17 százaléknak viszont ezzel ellentétesek a közvetlen benyomásai. Kiegyensúlyozott tapasztalatai vannak a magyaroknak a kezelési módok sokféleségét illetően, 22 százalékuk arra hívta fel a figyelmet, hogy többféle gyógyulási lehetőséget ajánlanak neki most, mint régebben (24 százalék ezt nem tapasztalta).

A magyar páciensek nagyjából egyötöde (19-22 százaléka) számolt be arról, hogy 2008-hoz képest jobb minőségű és magasabb színvonalú az egészségügyi ellátás, magasabb fokú a szervezettség, s jobban odafigyelnek a betegekre. Negatív változásokat (alacsonyabb színvonalat és minőséget, a szervezetlenség jeleit, valamint a kisebb empátiát) viszont nagyobb arányban, közel háromtizednyien (27-29 százaléknyian) érzékeltek. A leginkább kedvezőtlen változásokat a magyarok a gyógyítási folyamat ütemében tapasztalták meg: 36 százalék úgy érzi, hogy az ellátás lassúbb lett, mint amilyen az elmúlt öt évben volt, míg 21 százalék ennek az ellenkezőjéről számolt be.

A kutatás összegzése alapján az egészségügyi szolgáltatások színvonalának globális átlaga +130 lett, a mi eredményünk -136-os, így azon négy ország között vagyunk, ahol visszafejlődést érzékel a lakosság.

Top cikkek
Érdemes elolvasni
1
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.